Miért költözik valaki magyarországi magyarként Romániába? Máshogy állnak-e hozzá a románok, mint az erdélyi magyarokhoz? Miért látnak minket úgy a románok, mint mi Ausztriát? Bukarestbe és Erdélybe kitelepült magyarok mesélnek emlékezetes rossz és jó élményeikről és arról, mit tanulhatna egymástól a két nép.

Hogyhogy nem beszélnek annyit a határon túli magyarok Trianonról, mint az anyaországiak? Miért kár, hogy a térség nemzetei nem dönthettek arról, hogy melyik országban akarnak élni? Mi kellene ahhoz, hogy a határon túli magyarok helyzete rendeződjön? Mi lenne a szlovákiai magyarokkal Magyarország politikai ereje nélkül? A Trianon 100 rendhagyó részében Öllös László felvidéki politológus a vendégünk, akivel Kovács Balázs beszélgetett.

A lakosság 5 százalékát tette ki a Trianon utáni kis Magyarországra a határokon túlról beáramló menekültek száma: voltak, akik hónapokig vagonokban éltek, mások magas hivatalnoki beosztásuk után ismét a ranglétra alján találták magukat. Hogyan kezelte az akkori magyar állam és társadalom a menekülthullámot? Ablonczy Balázs mesél erről a Trianon 100 podcastunkban.

Mi miatt ennyire megosztott a magyar közvélemény Trianon emlékezete kapcsán? Mire emlékeztet pontosan a Kossuth téren felállított – pontosabban a földbe süllyesztett – gigantikus helységnévtár? Folyni fog-e a sör és sülni a miccs a románok frissen bevezetett június 4-i emléknapján? Ez is kiderül podcastunkból a századik évfordulón!

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat 1918-19-ben. De miért tettek ilyet? Egyáltalán hogyan tudta elérni az akkor még szinte létre sem jött Csehszlovákia, hogy nekik adják a Felvidéket Trianonban? Mit kerestek olasz tisztek a csehszlovák megszálló csapatok élén? És hogyan emlékeznek ma minderre a szlovákok? Ezeket is elmondja Szeghy-Gayer Veronika a Trianon 100 harmadik részében.

Miért csapott látványos hisztiket az akkori román miniszterelnök Trianonban, miközben megkapták Erdélyt, a Bánság nagyobbik részét és a Partiumot? Szóba jöttek-e egyáltalán más opciók? Voltak-e a magyarokkal minimálisan is szimpatizálók az akkori román politikában? Hogyan kaphattak ekkora területeket a románok azok után, hogy a saját nyugati szövetségeseiket is átverték? És miért jelentette a Béccsel való szakítás egyúttal Erdély elvesztését is Magyarország számára? A Trianon 100 második részében L. Balogh Béni ezekre is válaszol.

Indul az Azonnali Trianon 100 podcastsorozata! Itt nem az a téma, hogy kinek fáj vagy nem fáj eléggé Trianon, hanem, hogy mi történt! Az első vendég Révész Tamás hadtörténész.