Miért csapott látványos hisztiket az akkori román miniszterelnök Trianonban, miközben megkapták Erdélyt, a Bánság nagyobbik részét és a Partiumot? Szóba jöttek-e egyáltalán más opciók? Voltak-e a magyarokkal minimálisan is szimpatizálók az akkori román politikában? Hogyan kaphattak ekkora területeket a románok azok után, hogy a saját nyugati szövetségeseiket is átverték? És miért jelentette a Béccsel való szakítás egyúttal Erdély elvesztését is Magyarország számára? A Trianon 100 második részében L. Balogh Béni ezekre is válaszol.