Milyen előnyei és hátrányai vannak annak, hogy a fotóművészet kikerült a digitális térbe, különösen az Instagramra? Mik a fotózás nagy dilemmái? És miben más, ha nő fotóz nőket? Hol, miben különül el a pornográfia és a művészi meztelenség? Hogyan lehetne normalizálni, közelebb hozni az emberekhez a meztelenséget? Miért fontos, hogy szeressük a saját meztelenségünket? Hogyan kapcsolódik össze a nőiség és természet fogalma a művészetben és azon túl? Fejér Bernadette képeinek fő témája az ember, azon belül jelenleg a nőiség, a természet és a kettő viszonya érdekli leginkább. Képein a meztelenség nem a fókuszpont, csupán egy kísérleti eszköz a fotón szereplő alany, a művész és a befogadó számára. Ebben a Vénusz Projekt epizódban ő segít nekünk megválaszolni a fenti kérdéseket.

A 2020-as (2021-es) Tokiói Olimpián nagy hangsúlyt kapott a médiában a mentális egészség témaköre: gondolunk itt Simone Biles visszalépésére, vagy a Hosszú Katinkát érő abúzusra. Ahogy az élet sok területén egyre többen és többet foglalkozunk ezzel a témával, úgy ágyazódnak be a társadalmi változások a sportba is - lévén, hogy a sport, az élsport, sőt, talán maga  a versenyzés is társadalmi konstrukció. Hogyan befolyásolja a személyiséget, a komplexusokat az élsportolói lét és az ezzel járó életmód? Hol lehet közös metszetet találni a nőiség megélése és az élsportolói lét között? Mi a siker ára - avagy mit tesz egy sikeres sportoló a mentális egészségéért, az egészséges ön- és testképért? Ebben a Vénusz Projekt epizódban vendégünk Késely Ajna magyar válogatott úszó volt, akivel olyan kérdéseket boncolgatunk, mint a mentális egészség; a testképzavarok; a nőiség és a sport kapcsolata vagy a hobbik fontossága.

Az utóbbi pár évben újra szárnyra kapott a “tarot-őrület”, amit egyébként tévesen azonosítunk ősi módszerekkel vagy a keleti kultúrákkal. Mit kell tudni róla, honnan ered, mire használták? A tudományos megközelítés mindenképpen felülírja az intuitív, nem bizonyításra épülő ősi megközelítéseket, vagy létezhet a kettő egymás mellett és együtt? Mi lehet az oka annak, hogy napjainkban a misztikus dolgok iránti érdeklődést inkább “női” attribútumnak gondoljuk, míg az európai kultúrában ismert korai spirituális szövegek jellemzően férfiaktól származnak?

Mi az az ökofeminizmus? Mi köze a feminizmusnak a vegánsághoz, környezetvédelemhez, fenntarthatósághoz? Miért fontos és jó elkülöníteni a feminizmustól, felcímkézni? Margit Anna pár éve költözött haza Magyarországra, ahol szinte azonnal belefogott saját vállalkozásai kiépítésébe: vegán ételeket főz házhozszállítással, hulladékmentesen, amelyhez az alapanyagok egy részét saját maga termeli meg a Szeszgyár ökofeminista közösségi farmon, egy általa rendbe hozott kertben Budapest 8. kerületében, gyakorlatilag a város közepén. Emellett elkötelezett ökofeminista: fesztivált szervez, workshopokat tart, fontos ügyek mellett áll ki. Ebben az epizódban arról beszélgettünk, hogyan illeti kritikával a feminista mozgalmakat az ökofeminizmus, mennyiben ismeri fel a média a mikroközösségek igényeit, és hol hozható párhuzamba egymással a feminizmus és a természet.

Annyira sok helyről ömlik az emberre a jóga és a meditáció fontossága, hogy hajlamosak vagyunk elfelejteni, mennyi fajtája létezik ezeknek. Ráadásul könnyű beleszaladni olyanba, aki nem készít fel megfelelően, így sokszor, sokak számára mindkettő sikertelenség érzésével párosul. De mit jelent egyáltalán a meditáció, a meditatív állapot? Lehet a detox is káros? Tényleg egy tőről fakad a toxikus produktivitás és a végsőkig halogatás? Mik a “jó élet” komponensei és hol kapcsolódnak össze ezek a kulturális és társadalmi elvárásokkal?

Body shaming, fat shaming, skinny shaming, model shaming. Mit jelentenek ezek a kifejezések? Mit árul el rólad az ételhez való viszonyod? Lehet a body positivity toxikus? Miért lett a testképzavar gyakorlatilag népbetegség? Milyen külső- és belső faktorok lehetnek a hátterében és miben segíthet egy szakember?

Mit jelentenek a színek a Pride zászlón?  Miért fontos az, hogy a többségi társadalom tanuljon az LGBTQI történelemről? Tényleg "minden joga megvan a homoszexuálisoknak"? És miben éri őket leggyakrabban jogsérelem, amikor épp mégsem? Mi a jelentősége az azonos nemű párokat bemutató reklámoknak? Mi az a pink-washing és miért problematikus?  Diszkriminálhat szexualitás alapján Novák Katalin? És mit tehetünk magánszemélyként, szervezetként a Pride hónapban és azon kívül?

Mit jelent a gyerekek szexuális kizsákmányolása? Kit veszélyeztet az emberkereskedelem a 21. századi Magyarországon? Miért 16 év a házasság alsó korhatára és miért emelnék meg szakemberek? Miért használjuk még mindig a(z amúgy helytelen) gyermekpornográfia kifejezést? Mi veszélyezteti a gyereket az interneten, és mit tehet a szülő, a hatóság, egy alapítvány? Mit posztoljunk szülőként, nőként, vagy fiatalként az interneten?

Te mennyit tudsz a börtönök működéséről? Tudod, miben különbözik egymástól egy férfi és egy női börtön? Vannak esetleg olyan bűncselekmények, amik nők körében klasszikusan gyakoribbak? Miben különbözik a férfi, illetve női fogvatartottak percepciója - vagy a szabadult fogvatartottak jövőképe? Miért fontos a társadalom számára az, hogy ne feledkezzünk el a börtönben, elzártan élőkről sem, és mennyiben igazak a klasszikus női börtön-mítoszok? Ebben az epizódban Szegő Dóra szociológus, a Helsinki Bizottság és a FECSKE (Fogvatartottakért és Családjaikért Egyesület) munkatársa segít megválaszolni ezeket a kérdéseket.

2015-ben nagy hangsúlyt kaptak a médiában a Keleti Pályaudvar mellett táborozó menedékkérő emberek, illetve a magyar-szerb határon felállított ideiglenes tranzitzónák - általában a Helsinki Bizottság említésével. Hol vannak ma menedékkérők és menekültek Magyarországon? Miért fontos még mindig ez a téma, ha menekült státuszt kérő emberek már alig érkeznek az országba? Avagy mennyiben lehet az egész magyar társadalom emberi jogainak a jövője az, ami az utóbbi évtizedben itthon a menekültekkel történt? Major Magda (Helsinki Bizottság) segítségével a menekültkérdésről és a hazai menekülthelyzetről beszélgettünk.