jön majd a leírás

Folytatódik a Balaton-cunami: mai adásunkat is Siófokon rögzítettük, állandó vendégünkkel, Baluval. Az adást reggel rögzítettük, hogy kipróbáljuk a morning show stílust, minden bakit ennek tudjatok be, plusz, hogy a kávé ihatatlan volt. Hiába, nem ez a specialitásunk. Ráadásul, hírcunami tépi a magyar közbeszédet, ami a mi fókuszunkat is néha elviszi. De, erről nem beszélünk. Ennyit a magyarázkodásból…, de, no para, nem tagadjuk meg magunkat, maradunk éjszakai, amit senki sem hallgat, csak néha a halak is kiugranak. Bepótoljuk az USA választások kiértékelését és az amerikai lélek mélyére ásunk, ahol megkóstoljuk a vasárnapi mókus-lasagnet. Dani beléptet minket néhány kihagyhatatlan FB csoportba, rögtön azután, hogy nem adtunk el semmit a Jófogáson. Apropó, ha vennétek mikrofont, biciklialkatrészeket, írjatok, de legócsere is érdekel.  Jocó nosztalgiázni kezd, tízezres találkozókról és hangos éneklésekről mesél. Ma már elképzelni is nehéz. Vajon, valami elszakadt bennünk? Talán az új év közeledte miatt elgondolkodunk a műsorunk hogyan továbbján, dűlőre nem jutunk, nélkületek nem is tudnánk… Hallgassátok meg, és írjátok meg nekünk.

Habzsolunk ezerrel, mintha forró zserbót ennénk fagyival és tejszínhabbal, azaz, beüzemeljük az új podcast keverőnket, lesz vendégünk, és lesz telefonos vendégünk is, és nyomogatjuk a színes tapsgombokat, miközben élőben szerkesztünk… Élvezzük. Hozzánk már megjött a karácsony. Kivéve Jocóhoz, mert nem tudjuk biztosan kiszámolni, hogy Romániában mikor van karácsony, Balu szerint már elmúlt, de lehet, hogy csak jövőre lesz… De mindegy is, mert az adás napján éppen december elseje van, az pedig a román nemzeti ünnep, a nagy egyesülés napja. A karácsony elhomályosul. Felhívjuk Robit, és megkérdezzük a covid és a világháború állásáról. Elmondja a Harmadik birodalom építményeit, amit Balu és Jocó is kívülről fújj. Nyolc után mindenki ugyanazt a NatGeo-t nézi... Mi mást tehetnénk? Covid kapcsán a helyzet megnyugtató, Baja jól van, jól vagyunk. Újra és újra megcsodáljuk a keverőt, amitől Daninak jólléti szorongása lesz, és kacérkodni kezd a minimalizmussal, ami Balu szerint nem más, mint a modern instaszocializmus… Végre, hallhatjuk a zenéket az adás alatt... Aztán a második blokkban focizunk, persze, hogy örülünk a válogatott sikereinek, de nem értjük, vagyis, kicsit értjük, kicsit nem. Mindegy, örülünk, ahogy tudunk.  Aztán, bejátszunk nemhallgatói zenéket és leveleket. Ugyan, ebben az adásban nem panelromantikázunk, de másik nagy témánkat, a vidék báját megénekeljük, Balutól megtudjuk, hogy a dömsödi vasútállomás Apajon van, az infó tuti, első kézből, nem kell helyesbíteni…

Időkapszula az időkapszulában: az adást több, mint fél évvel ezelőtt vettük fel, még az első hullám idején. Ma már történelem. Vagy mégse? Tulajdonképpen a legtöbb kérdésre azóta sincs válasz, sőt most talán még aktuálisabb… A többit sajnos felülírta az élet, megmosolyogtatók azok a régi számok, a felkészülés, a vége… Érdekes visszahallgatni. Duplán csavart az adás: távolról vettük fel és volt vendégünk. Hárman voltunk, három városban. Elején bénáztunk a technikával, de tíz perc után nincs visszhang.

Bemm, időkapszula: majdnem pontosan egy hónapja rögzítettünk legutóbbi adást, Tatabányán, vendéggel. Van benne: Manchester City, Aguero, Budafoki MTE, NB1, elvakult Dorog-szurkolók, óraátállítás, szakdolgozás, piackutatás. Ingatlanvásárlás, ugródeszka elméletet, protestáns püspökség, tévés közönségmérés, meg minden. Nincs szünetvágás, szóval gyorsíthattok rajta, mi meg gyorsítunk az utómunkán, mert rengeteg ötletünk van!

Teljes őrület. Annak ellenére, hogy az adás a műsor legelső helyszínén forog, a készítők egyáltalán nem tudják, hogy mi lesz az egyel korábbi, -a felvétel idején a vágóasztalon vegetáló - adás tartalma, továbbá körülbelül 11 nap szünet után találkoztak újra. Így történhetett meg, hogy elszámolták az epizódszámot, olyan történetet meséltek, amit korábban már kifejtettek (kettőt is) és végül hosszas próbálkozás árán sem sikerült témát elővarázsolni a cilinderből. Feltűnnek viszont pokróc egészségügyi dolgozók, kínai dinasztiák, sípolások és katasztrófaturisták egyaránt. Instagrammot is ajánlunk, de Columbo felesége szerint az a téma hidegen fogja hagyni Columbo (nem-)hallgatóit. A műsorból nem derül ki, hogy hogy lehet valaki jó fej és vegán egyszerre. 

Ismét új helyszínen, ismét éjszaka, ismét rádiózunk. Indul a Telex, a Kaukázus háborúban áll, mi pedig új formátumokkal kísérletezünk. Tabutémákkal, olvasói levelekkel és Bartos Erika mesefiguráival támadunk, egy kis Netflix kibeszélés és -függőség után pedig kiderül, hogy Daninak épp semmi baja nincs a vidékkel, bármennyire is szeretné kikérdezni ezt belőle Jocó.

Pestiek, tekerjetek az FM 98-ra… De, kezdjük inkább az elején… Tatabányán rögzítjük az adásunkat Jocó okosnappaliában miközben körülöttünk portörlő drónok röpködnek. Egyszer szinte el is száll az adás a harmadik blokk elején, de végül Dani ügyesen megmenti. És ha már nappali, akkor Fradi meccs helyett nézzünk Formula-1-et a Netflixen, ami azért furcsa, mert a száguldó cirkuszt a hagyományos média közvetíti. Ez a szál, vagyis, hogy az új média beköltözik, a hagyományosba végigfut a mai adásunkon. Új bor régi tömlőbe…? Szavazzatok a Twitteren, vagy írjátok meg emailben, hogy mit gondoltok. Nemcsak a helyszín új, hanem a hangtechnika is, új mikrofonjaink és keverőpultunk (az egy hangkártya - szerk.) van, egyre közelebb kerülünk régi-új álmunkhoz, hogy saját stúdióink legyen. Vagy rádiónk. Politikáról csak per tangentem beszélünk, csak annyit amennyit muszáj, csak amennyitől jobban érezzük magunkat, amennyit egy rádió kreatív vezetőjének és főszerkesztőjének illik. Tudniillik, ha támogattok minket megpályázzuk a felszabaduló FM 98 frekvenciát és megvalósítjuk mindenki álmát, a Podcast rádiót. Szlogenünk: új bor régi tömlőbe… (nem ez a szlogen - a szerk.) Dani lesz a kreatív-, Jocó a főszerkesztő. Frappáns névötleteket és tulajdonosjelöltek nevét a fenti elérhetőségekre várjuk. A mai adás neve: Jocó és a frekvencia. Zárásul, köszönjük a hallgatói leveleket, küldjük a zenéket, és ha a mai adásból valaki szófelhőt csinálna, akkor ezeket feltétlen tegye bele: paradigma, unorthodox, podcast, Netflix, per tangentem, ENSz…

Érkezik az adás második fele, ahol egyszer és mindenkorra kivesézzük az Index történetét és a mostanában készült médiaügyi podcastokat, majd óriási covid összefoglalóval és egy felesleges PCR teszttel búcsuzunk a podcast történelmének első dupla adásától.

A slágerlistákon elért kiemelkedő helyezésünk miatt bekapcsolódó új nemhallgatók kedvéért ismét ismertetjük műsorunk premisszáit és célját. Jocót nem érdeklik a vonalak, Dani mégis ráhat, így rövid hangmérnökölés után már mi is legalább annyira kiegyensúlyozottak vagyunk, mint a magyar sajtópiac. A nem hallgatók írtak, mi helyesbítünk, mivel "nem a verbális abúzus hátán szeretnénk felkapaszkodni az iTunes toplistára". Az öncenzúra viszont talán utolért minket - legalább is néha úgy érezzük - és egyre több beszélgetésünk közben merül fel bennünk, hogy az aktuális gondolatokat meg kéne tartani adásra: az első ilyen elméletet Jocó szállítja egy politikai monopóliumról. Briginek igaza volt, ezért most nem daráljuk le magunkat, de az adásidőt szem előtt tartva kettévágjuk mondandónkat. 38-ik eszmefuttatásunk így végül arról szól, amiről Jocó a 37-ben akart beszélni. Emlékek, élmények, nosztalgiák, fordulópontok, kapunyitás és -zárás történik, ahogy a 2000-es évek elejére utazunk vissza egy furán bolyongó romániai sráccal. Kiderül, hol töltötte Jocó a karácsonyt és mit kapott ajándékba, mi alapján választott egyetemet és mire emlékszik tisztán 19 év távlatában. Megpróbáljuk összerakni, mióta vagyunk barátok, de időközben kiderül, hogy valójában a podcast kezdete óta beszélgetünk ennyire rendszeresen és ennyire sokat. Végül instagrammal és influenszerekkel zárjuk a sort, az aprójószág fiókot ajánljuk és ismertetjük, hogyan nem szabad fiatalokra célzott kampányt indítani a népszerű képmegosztón - ha nem akarjuk, hogy könnyű szerrel hackelje szét azt a magyar twitter közösség. Az idő elszaladt, a téma sok: az adást berekesztjük és a twitteren leadott szavazataitok alapján pár nap múlva publikáljuk a beszélgetés második felét.