Szlovákiai magyar és magyarországi zenészek alkotják a Korál dalait játszó együttest. Korál-rajongó zenészek társasága. Nekik is köszönhető, hogy a legendás zenekar slágerei, dalai, Balázs Fecó halála után is a köztudatban vannak, és remélhetőleg sokáig ottmaradnak. A Korál Tribute Band vezetője, gitárosa, Lakatos Sándor és énekese, Kiss Zoltán voltak könnyűzenei műsorunk vendégei. A podcastből kiderül: hol találkoztak először a Korál zenéjével, Zoli hogyan lett a Balázs Fecó Band és a Korál tagja, Sanyi hol zenélt eddig, 1994-ben miért hagyott fel a zenéléssel, és miért ragadott újra gitárt néhány évvel ezelőtt, hogyan állt össze a Korál Tribute Band első repertoárja, most kik alkotják az együttest, szerintük melyek a legnépszerűbb Korál-dalok, mi a kihívás abban, hogy átvett zeneszámokat adnak elő, ki a célközönség, s milyen elvárásai vannak, nehéz-e, egyáltalán kell-e Balázs Fecó hangját reprodukálni, mely dalok jelentik a legnagyobb kihívást, milyen az, ha csatlakoznak hozzájuk a Korál zenészei, miért a pályafutásuk egyik csúcspontja az idei sitkei fellépésük, milyen változások várhatók a repertoárjukban. A Korál Tribute Band frontemberével, Lakatos Sándor gitárossal és Kiss Zoltán énekessel Puha József beszélgetett a Pentatonban.

Barak Dávid második kötete jelent meg a csallóközi maffia témakörében. Hidegvérű gyilkosságok, törvénytelen machinációk is fémjelzik a rendszerváltás utáni Csallóközt. Ki ne hallott volna a hírhedt 1999-es dunaszerdahelyi mészárlásról? Lezárult-e vajon a vizsgálat? Pontot tettek-e már a hatóságok a maffiaperek végére? Rossz vér címmel Barak Dávid második kötete jelent meg a témában, amelyben a maffiózók bírósági vallomásai is helyet kapnak. A podcastból kiderül: mire utal a Rossz vér cím, hogyan és miért jelent meg a maffia a Csallóközben, mit okozott az 1990-es haveli amnesztia, hogyan kötődik Jaroslav Spišiak neve a nyomozáshoz, hogy a szerző személyesen is találkozott Horváth Lehellel, milyen egy bírósági tárgyaláson ülni, voltak-e megdöbbentő esetek, hogyan viszonyultak ezek a gengszterek az újságírókhoz, a médiához, mit gondol a szerző az ítéletekről, hisz-e az igazságszolgáltatásban, hol tart most a tárgyalások sora, lesz-e harmadik kötet, trilógia. Barak Dáviddal, a Rossz vér szerzőjével Kuklis Katalin beszélgetett a K&K-ban.

Próbáljunk meg normálisan viselkedni az állásinterjún. Bizonyára sokan voltunk már állásinterjún. Vannak olyanok, akiknek szinte a hobbijává vált a munkakeresés, és vannak olyanok, akik számára trauma a felvételi beszélgetés. De tudjuk-e, hogy hogyan kell viselkedni, mit kell mondani az állásinterjún, mi az, amit általában a munkaadók elvárnak a jelentkezőktől, hazudhatunk-e a felvételin, mi legyen egy életrajzban és mi ne? Kovács Nikolett egy nemzetközi ügyfélszolgálattal foglalkozó cég toborzási menedzsere, aki kimondottan a munkaerő-felvételért felel. A podcastből kiderül: mennyire vannak a jelentkezők tisztában a képességeikkel, mik a leggyakoribb hibák, amiket elkövetnek az álláskeresők, hogyan nézzen ki az életrajz, mi legyen benne, az se jó, ha túl sok minden van benne, de az sem, ha túl kevés, fontos-e az első benyomás az állasinterjún, hogyan öltözzünk fel az állásinterjúra, mit mondjunk és mit ne, ha elrontunk egy állásinterjút, van-e lehetőség javításra, hogyan vesszük az elutasítást, érezhetők-e generációs különbségek a jelentkezők között, mennyire változtatta meg a covid a recruitinget? Kovács Nikolett munkaerő-toborzási menedzserrel Molnár Norbert beszélgetett a MoNoGramban.

A Budapest-Bamako a sivatagi rally-k lángját viszi tovább Afrikában. A rajt Budapest. A cél pedig mindig egy más nyugat afrikai főváros. A Budapest-Bamako egy veszélyes, minimál asszisztenciás kaland és tájékozódási verseny. Itt nincsenek mentőhelikopterek, begyűjtő teherautók, idegenvezetők, animátorok vagy tolmácsok. Mindenki a talpraesettségére, a szerencséjére és a felkészültségre számíthat. A Bamakon egy dolog biztos: minden bizonytalan. Czuczor Márti és Katona Orsi nemrégiben értek vissza erről a kalandról. A podcastból kiderül: mi kell ahhoz, hogy valaki nekivágjon a kalandnak, mire jó a kempingszék és a rohamásó, milyen oltások kötelezőek vagy ajánlottak, milyen járművel lehet benevezni, kell-e szerelő a csapatba, milyen útvonalon halad a pálya, miért veszélyes Olaszországban tankolni, milyen afrikai élményekben volt részük, volt-e olyan pont, amikor visszafordultak volna, mit lehet tenni, ha kitörik a kocsi kereke, segítőkészek-e a bamakós versenytársak, kinek ajánlott a rally. A 2022-es Budapest–Bamako rally két résztvevőjével, Czuczor Mártival és Katona Orsival Kuklis Katalin beszélgetett a K&K-ban.

A tudomány, a művészet és a filozófia összefonódása. Cséfalvay András kísérletező vizuális művész. 35 évesen lett egyetemi docens a pozsonyi Képzőművészeti Egyetemen. A művészet és a tudomány különös elegye jelenik meg műveiben. 2009-ben, mindössze 22 évesen neki ítélték a legígéretesebb fiatal képzőművésznek járó Oskár Čepan-díjat. Pozsonyból származik, a Duna utcai gimnáziumban érettségizett, képzőművészi diplomáját Pozsonyban, a Képzőművészeti Egyetemen szerezte. majd ugyanitt doktorált és lett docens is. Egy évig matematikát is hallgatott Külföldön kiállított Rómában, New Yorkban, Drezdában, Koppenhágában, Budapesten, Milánóban, Athénban, Münchenben, a sort folytathatnánk. Művei a Szlovák Nemzeti Galériában és Malmöben is megtalálhatók. Emellett filmet rendez, zenét ír és aktivista. A podcastből kiderül: mikor, hogyan döntötte el, hogy képzőművész lesz, miért kezdett el matematikát hallgatni, miért vonzódik a tudományhoz, miért írt levelet a Nemzetközi Csillagászati Egyesületnek a Plútó diszkriminálása miatt, emberek-e a dinoszauruszok, mindig politizál a művész, mikor szólaljon meg egy aktivista, a zene vagy az üzenet a fontosabb, van-e kapcsolata a szlovákiai magyar léttel, mi a művészet feladata? Cséfalvay András vizuális művésszel Molnár Norbert beszélgetett a MoNoGramban.

A nő arcai legújabb adásában a nagykürtösi származású Sztranyovszky Andreát, azaz Andrea Lane-t ismerhetjük meg, akinek nehéz gyerekkor után adatott meg a sikeres felnőtt élet. De, mi történt az odáig vezető úton? Ezt próbáljuk megfejteni egy őszinte beszélgetés során. A legtöbb gyerek, fiatal manapság igyekszik valamilyen módon elbújni a felnőttek problémái elől, ez alól a ma már ismert producer és DJ sem volt kivétel. Andi sokat dolgozott azért, hogy ott lehessen, ahol éppen tart. A Petőfi Rádió lemezlovasa, aki innen Felvidékről indult útnak, elfogadta Gasparik Maja meghívását, és mesélt a nem kicsit sem egyszerűnek mondható gyerekkoráról, sikerekről, elszakadásról, elismerésről, a megszakadt anya-lánya kapocsról, szakmáról. S minderről őszintén… A beszélgetésből kiderül: Hogyan került Nagykürtösről Ballasagyarmatra, majd Budapestre? Hogyan kérjen segítséget az, aki nem kapott, amikor kellett volna? Mit viszünk tovább abból, amit a szülőktől kapunk? Magunkra utalva? Milyen a DJ-k világában nőként? Sztereotípiák a szakmában… Mi a siker ára és záloga? A nő arcai mai vendége, a felvédki, egészen pontosan nagykürtösi származású dj Andrea Lane, azaz Sztranyovszki Andrea. Őszintén mesélt életéről, sikereiről, a lemezlovasok világáról, sztereotípiákról. Jelenleg Budapesten él, de sikereket ért el nemzetközi szinten is. S hogy milyen kihívásokat tartogat számára a holnap? Az legyen a jövő zenéje...

„Mi, akik nem a Zoli vagyunk” – Szabó Kristóffal Puha József beszélget Adásunkban is bemutatkozott a két losonci származású zenésszel felálló négytagú Lawn Dogs. A hangszeres zenét játszó Lawn Dogs szabadon vegyít különböző stílusokat, a torzított, rockos hangzás mellett megférnek például a jazzes harmóniák is. Az együttest a Losoncról származó Szabó fivérek: Szabó Vince gitáros és Szabó Kristóf basszusgitáros, valamint két magyarországi fiatal: Varga Szabolcs dobos és a billentyűs hangszereken játszó Cséry Zoltán alkotja. A podcastből kiderül: Szabó Kristóf miért egyedül képviselte a zenekart műsorunkban, hogy a Szabó testvérek édesapja is zenél és nagy zenerajongó, hogy a testvérpár zeneileg mindenevő, ami magyarázatot ad a Lawn Dogs sokszínűségére, Vince és Kristóf miért a bodajki Hang-Szín-Tér Művészeti Iskolában végezték középiskolai tanulmányaikat, és aztán miért nem egy helyen tanultak tovább, hogyan lett a Pázsitból Lawn Dogs, hogyan jutottak villámgyorsan lemezszerződéshez, miközben több minden ellenük szólt, hogyan komponálnak, milyen volt a szerbiai Malomfesztiválon adott koncertjük, Kristóf miért nem tudja beskatulyázni a zenéjüket, nehezebb-e hangszeres zenét írni, mint énekeltet, mi a The New Poetry of the Fallen Testament című CD-jük borítójának kötődése Losonchoz, milyen volt a lemezbemutatójuk a budapesti Mixátban, hogyan készül a Lawn Dogs következő albuma. Szabó Kristóffal, a Lawn Dogs basszusgitárosával Puha József beszélgetett a Pentatonban.

Szlovák-magyar együttműködésben készült két etnográfus kötete, amelynek sajátossága, hogy látszólag politika- és köztörténeti szempontból közelíti meg a témát, azonban ez a könyv ennél is több. A szocializmust egy másik szemszögből, más szemmel, képek segítségével mutatja be. A nő arcaiban a most megjelent kötet szerzői: Marta Botiková a pozsonyi Comenius Egyetem Etnológiai Tanszékének professzora (aki hangszálgyulladása ellenére is vállalta az interjút, ezúton is köszönet érte), valamint dr. Deáky Zita a budapesti ELTE BTK Néprajzi Intézet docense. Az adásból egyebek mellett kiderül: Miről mesélnek a fotók? Hogyan lehet az etnográfia segítségével bemutatni a nők életét? Milyenek voltak a női sorsok a szocializmus évtizedeiben Szlovákia és Magyarország területén? Milyen volt a helyzet itt és ott? Mi mindent sikerült felfedezni a közös kutatásnak köszönhetően? Hogyan látja mindezt két nő, akik saját bőrükön tapasztalták és élték meg a rendszer sajátosságait, ugyanakkor más országban születtek, nevelkedtek, tanultak? A nő arcai Gasparik Majával.

Más dimenzióban – a Corona zenekarral Puha József beszélget Az együttest a szlovákiai Sólya Lajos verbuválta ismert magyarországi zenészekkel. A Corona formációt a leginkább az Orfeusból ismert Sólya Lajos mellett jelenleg az omegás Debreczeni Ferenc, a karthagós Gidófalvy Attila és Takáts Tamás, valamint a szintén orfeusos Kovács Fery alkotja. Első szerzeményük, a Johann Sebastian Bach emlékére komponált, hangszeres és énekelt változatban is elkészült zenei mű a karácsony előtti zenepiac üde színfoltja lehet. A podcastből kiderül: milyen a közérzete Debreczeni Ferencnek, van-e létjogosultsága annak, hogy az Omega új zenészekkel folytassa a működését, hogyan alakult meg a Corona, miért nem lett tag Roland Grapow, és ez változhat-e még, miért nem végleges a mostani felállás, mi inspirálta a Karthago új, Máté Péter in Rock! című nagylemezét, hogyan indult Debreczeni Ferenc és Gidófalvy Attila barátsága, milyen viccet osztott meg velünk Gidó Ludwig van Beethovenről, hogyan készült a Corona Johann Sebastian Bach emléke előtt tisztelgő dala, miért született belőle hangszeres és énekelt verzió is, miért nem jelent meg eddig, milyen tervei vannak a zenekarnak, mi a véleménye Debreczeni Ferencnek arról, hogy egy lemezcég folyamatosan adja ki újra az Omega albumait. Sólya Lajossal, Debreczeni Ferenccel, Gidófalvy Attilával, valamint Špaňo János menedzserrel Puha József beszélgetett a Pentatonban.

Képzőművész, festőművész, vizuális művész – mindegyik és egyik sem Vizuális művészként a nézővel elsődlegesen a vizuális síkon kommunikálok. Festőként a sturktúrák és kompozíciók nyelvén mesélek. Emberként van véleményem. Nézőként a katarzist várom. Alkotóként meg akarom állítani az időt. A vőki származású Koszorús Rita vizuális művész Pozsonyban él és alkot. A 2021-es VÚB Év Festményének a nyertese, számos művészi rezidens programon vett részt és galériában állított ki Csehországban, Portugáliában, Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Magyarországon. Szeptember folyamán két pozsonyi galériában is kiállítása volt. A podcastból kiderül: mit jelent      számára a szlovák-magyar identitása, rossz vagy rossz volt-e      festőművésznek lenni, mi a kurátor szerepe, mitől jó vagy nem jó egy      festmény, miért hagyta, hogy a galériába      látogatók belelőjenek egy festményébe, milyen érzés volt megélni azt,      hogy emberek élvezettel teszik tönkre az alkotását, milyen „banalitások“      inspirálják, miért az absztrakt vizuális      nyelvet találta meg magának mint legközelebbit, fontos-e a címadás, mit hozott a 2021-es Év      festménye díj, mennyire célja az alkotónak, hogy      a művei eladhatóak legyenek, miért a Hadal of my aquarium     címet viseli a jelenlegi kiállítása, s mit jelent ez a cím. Koszorús Rita vizuális művésszel Kuklis Katalin és Molnár Norbert beszélgetett.