Varga János az utolsó élő Corvin-közi srác. 1956-ban a tüntetésektől kezdve végig részt vett az eseményekben. Így élte meg mindezeket.

Izrael még kivár a Gázai-övezet elleni átfogó támadással, aminek elindítása több arab országban és nyugat-európai párhuzamos társadalomban újabb tüntetéshullámhoz vezetne. Időközben már a második amerikai repülőgéphordozó csoport érkezik a Földközi-tenger keleti részébe, ami már nemcsak egy Izrael elleni potenciális támadástól retteni el a térség arab országait, de Irán jobban teszi, ha elkezdi félteni atomprogramját és dróngyárait. Az ukránok sem akarnak kikerülni a hírekből, kisebb erőkkel átkeltek a Dnyeperen és azt remélik, hogy az oroszok máshonnan, pl. az adviivkai támadási irányból csoportosítanak át erőket. A műsorban szó lesz még a miniszterelnök kínai útjáról is.

Lehetséges-e egyáltalán kultúrpolitika? Ki irányítja? Van-e kulturkampf? Ezekről beszélgettünk Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszterrel és Molnár Attila Károly eszmetörténésszel.

Varga János az utolsó élő Corvin-közi srác. Most elmeséli az 1956-os forradalmat és szabadságharcot úgy, ahogy ő látta.

A Gyurcsány-film, az Elkxrtuk színészeit megfenyegették, a forgatást akadályozták, és az egyik bíró gátlástalanul segített az őket beperlőnek. Kálomista Gábor producer a Kontextus youtube-csatonáján Andor Évának azt mondta, nem is hívták azt a színészt, aki azzal dicsekszik, hogy bojkottálta a filmet.

A palesztin-izraeli konfliktusról a virtuális térben két mozi fut: A Hamasz az arab hírtelevíziókban már „megnyerte” a képek csatáját, és minél erőteljesebb lesz az izraeli katonai válasz a terrorra, annál nehezebb lesz az arab országok vezetőinek saját közvéleményükkel szemben az országaik és Izrael közötti közeledési folyamatot tovább vinni. A közel-keleti háború háttérbe szorította az ukrajnai eseményeket, ahol most éppen az oroszok vannak a front donbaszi részén támadásban. A műsorban szó lesz még a lengyel választásokról és a miniszterelnök kínai útjáról is.

Mik az előzményei a Hamász mostani akciójának? Hibázott az izraeli titkosszolgálat? Mennyiben új a mostani támadás, és mennyiben a régi konfliktus kiújulása? Mi várható, kiszélesedik a konfliktus, vagy korlátozott marad? Veszprémy László Bernáttal, a Corvinák főszerkesztőjével, és Gavra Gáborral, az atv.hu főszerkesztőjével beszélgettünk.

A magyar közéletben a rendszerváltozás óta egymás után jöttek a politikai aktorok, hogy tematizálják a cigányságot. Hol tart azonban a valóságban ez a kérdés? Mi a tartós együttélés titka?

Az ukrajnai háború árnyékában több regionális konfliktus is kiújult, számos regionális hatalom érzi úgy, hogy fegyverrel eredményesebben tudja érdeké érvényesíteni. Ez csak a náluk nagyobb hatalmak csendes beleegyezésével történhet, amelyek a nagyobb játszmában sakkfiguraként használják saját érdekükben ezeket a regionális konfliktusokat. Miközben az ukrajnai fronton csökken a harcok intenzitása, Azerbajdzsán megnyitja a középső közlekedési folyósót Kína és Európa között, felszámolva egy kétezer éves keresztény közösséget. A Száhel-övezetből Franciaországot szorítják ki az oroszok, így manipulálva számos nyersanyag, pl. az urán világpiaci árát. A Jom kippuri háború 50. évfordulóján most a Hamasz támadt a Gázai-övezetből Izraelre, amivel egy nagyobb palesztin/arab – izraeli háborút akar kirobbantani. A műsorban szó lesz még az EU-csúcstalálkozóról és a migrációs paktumról, valamint a bajoroszági és hesseni tartományi választásokról is.

A „nagy” ukrán tavaszi ellentámadás négy hónap alatt egy tucatnyi falu visszafoglalását eredményezte, ám közben megsemmisült a NATO által kiképzett és felfegyverzett harmadik ukrán hadsereg. A stratégiai célt, az Azovi-tenger elérése volt, amitől az ukránok még mindig 140 kilométerre vannak. A harcok intenzitását a beköszönő sárperiódusra való felkészülés is csökkenti, a katonák szerepét egy időre a drónok veszik át. A műsorban szó lesz még a szlovákiai választásról is, ahol a magyar Szövetséget húszezer szavazat választotta el a parlamentbe jutástól, Az első helyen végzett Smer kormányalakításával eggyel több békepárti kormány lenne az EU-ban és a visegrádi együttműködésben most Csehország szigetelődne el. A Századvég felmérte a magyarok véleményét az ukrán gabonadömpingről, ennek kapcsán szó lesz az élelmiszerárak szankciók által generált emelkedését.