Az impakták neomedievalizmsról szóló epizódjában Kelemen Zoltánnal beszélgetünk arról, hogy napjainkban miként fedezhetők fel egyre gyakrabban “középkori” tendenciák a popkultúrától a világpolitikáig.

Az igazán jó sci-fik a valóságból is ötletet merítenek. Nem kivétel ez alól az HBO „The Last of Us” sorozata sem, amelyet az Ophiocordyceps rendbe tartozó gombák által „zombisított” hangyák esete ihletett meg. De mi történik egy ilyen hangyában, hogyan veheti át a gomba felette a kontrollt? Mi az értelme ennek az egésznek evolúciós szemszögből, mi az a szint, ahol a biológus kezd el borzongani és egyáltalán, létezhet-olyan gomba, ami zombivá tesz minket is? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk az impakták XXXII. adásában Markó Bálinttal, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettesével, hangyakutatóval és Kovács M. Gáborral, az ELTE Növényszervezettani Tanszékének vezetőjével, akinek a parazita gombák a szakterülete.

Gregor Mendel születésének 200. évfordulóján arról beszélgetünk Poczai Péterrel, a Helsinki Egyetem Természettudományi Múzeumának munkatársával, a Szisztematika és Evolúció Kutatási Program igazgatójával, hogy mi is vezethetett Mendel kísérleteihez és felismeréséhez. A történet elsősorban nem is borsókról, hanem juhokról szól és Festetics Imre személyében van egy hangsúlyos magyar szála is a történetnek.

Jékely Gáspárral beszélgetünk az idegrendszer kialakulásának eredetéről és evolúciójáról, s ehhez kapcsolódóan, miért lehet hasznos egy tengeri gyűrűsféreg tanulmányozása, illetve mi lehet a slágertéma a következő évek agykutatásában.

Miért fontos, hogy a fejlődő agy azon sejtjei, amelyek egyszer csak elvesztik a kapcsolatukat a környezetükkel, elpusztuljanak? Hogy kapcsolódik ehhez az alkohol, és miért foglalkozik egy kannabisz-kutató ilyesmivel? Katona Istvánnal készült beszélgetésünkből fény derül ezekre a kérdésekre, mint ahogy arra is, hogy milyen hosszú és kacskaringós egy új tudományos felfedezés útja.

An interview with Peter and Rosemary Grant about their work on Galapagos finches. What were their main findings? Would they do anything differently now? Could be there signs of "ghost" finch populations in the genome of extant birds? (For a Hungarian language transcript please see: https://criticalbiomass.blog.hu/2020/02/12/darwin_pintyek)

Andreas Vesalius anatómia atlasza, a Fabrica, mérföldkő a vizuális ismeretterjesztés történetében. A sok látványos csontváz és izomember ellenére a korabeli felhasználók érdeklődését elsősorban a genitáliák keltették fel - vannak dolgok, amelyek nem változnak. Erről és a reneszánsz ismeretterjesztés egyéb érdekességeiről beszélgetünk Margócsy Dániellel az impakták legújabb adásában.

Ha magunkból indulunk ki, viszonylag egyszerűnek tűnhet, hogy hogyan lesz valakiből férfi és hogyan nő. De halakban nem ilyen egyszerű. És vannak fajok ahol egy egyed előbb hímmé válik majd nősténnyé. Vagy épp fordítva. Az impakták 26. adásában Orbán Lászlóval beszélünk különböző szex-determinációs rendszerekről. Bővebben: https://sciencemeetup.444.hu/2018/06/24/elobb-ferfi-aztan-no-a-halak-ivarmeghatarozasa-ezt-is-engedi

Az ELTE kurdisztáni régészeti expedíciójának tagjaival beszélgettünk az egykori asszír birodalom egyik fontos településének számító Grd-i Tle feltárásáról, a mai régészeti expedíciók kihívásairól és Kurdisztán jelenéről.

Az impakták migrációs sorozatának zárórészében a Türk Attilával és Mende Balázzsal beszélgetünk arról, hogy tényleg Vereczkén keresztül érkeztek-e meg a honfoglaló magyarok a Kárpát medencébe, hol volt Etelköz, oda honnan érkeztek a magyarok és hogyan keveredhettek utána a már itt élő népességekkel.