Ebben a podcastben azt szeretném megerősíteni, hogy a testünk élményei tapasztalatai egész életünkben töltekezést jelentenek, sőt kreativitás forrásává is válhatnak a lélek számára, lehetőséget teremtve a fejlődésünkre, hiszen vitalitással tartalommal tölti meg a személyes életünket, inspirálja a társas kapcsolatainkat és táplálja a közösségi életünket. Minél kevesebb a személyes testben megtapasztalt élményünk és a megtartó kapcsolati háló,  annál inkább az emberi elme által létrehozott élettelen képi valóság határozza meg a mindennapjainkat , mely nélkülözi az istenképet az univerzalitást és annak energetizáló katalizáló hatását. Testünk, testérzetünk, testképünk önmeghatározó referenciapont lehet, és biztonságot adó bázis a kollektív tudattalan és a tudatos reális világ metszéspontjában egy életen keresztül. Ezért nagyon fontos lenne belátnia mindenkinek, hogy a tárgyiasított test és a képi tartalmak manipulálása helyett a testi tapasztalatok élmények gyűjtésének kellene proiritássá válni az életünkben, s a személyes kíváncsiságunknak kellene nagyobb teret biztosítani a készen kapott művi világ helyett.

A tárgyiasított testtudatnak az a sajátossága, hogy az egyéni önmegvalósítási folyamatot gátolja, és gyakorta döntés elé állítja az egyéneket, hogy a testet fókuszba helyező külső elvárásoknak vagy komplex belső mozgatórugóknak engedjen. A társadalom által közvetített tökéletesedési modellel szembemegy az analitikus pszichológia terminológiájában használt individuációs folyamat, mely az eszményített ideál megvalósítása helyett az egyén önmagává válására, kiteljesedésére helyezi a hangsúlyt. A testhez való belső szubjektív viszonyuláshoz hiányoznak a társadalmi ösztönzők, a testi érzetektől való eltávolódás és az ehhez köthető diszkomfort azonban egyre inkább a testtel való autentikusabb kapcsolat kialakulására hív.  Ebben a podcastben azt mutatom be, hogy az analitikus pszichológia perspektívája rávilágít arra, hogy az egyedi személyes indíttatások elfogadása és vállalása feltétlenül szükséges, mert ez  eredményezheti azt, hogy az egyéni testtudatot tudjuk magunkban rekonstruálni és megtaláljuk és elfogadjuk a mi saját kiegyensúlyozott állapotunkat.

A sötét oldalunkat alkotó impulzív viselkedésformákat és nem kívánt mintákat a tudattalanban létező fájdalmas események következtében elfojtott érzések okozzák. Az árnyék a személyiségünk azon részéből áll, amelyekről megfeledkeztünk, amelyekről letettünk, s amelyeket elfutottunk annak érdekében, hogy fejlődjünk és beilleszkedjünk a társadalom normarendszerébe.  Az árnyékmunka során a személyiségünk tudattalan aspektusait biztonságos és szabályozott környezetben tanulmányozhatjuk, ez megvalósulhat naplóírás, meditálás, terápia formájában is. A szerző azzal a céllal készítette ezt a naplót, hogy segítséget nyújtson abban, hogy az árnyékszemélyiségünk jobban megismerhessük, magunkba építhessük, s a folyamat végén önmagunk elfogadását és feltétel nélküli szeretetét is átélhessük.

A szépségideállal és a társadalom által elvárt normatív megjelenéssel szemben már régóta léteznek tiltakozó mozgalmak. A testpozitív mozgalmak azt a célt tűzték a zászlójukra, hogy minden test ugyanolyan elfogadást és tiszteletet érdemel, függetlenül tulajdonosától vagy állapotától. Önmagunk és a helyzetünk, testi lelki állapotaink, betegségünk fájdalmunk vagy a fogyaték, amellyel élünk, csak akkor lesz elfogadható, ha megerősítjük magunkban azt a nézetet, hogy nem csak a tökéletesen egészséges és tökéletesen szép test szerethető, elfogadható.  Ebben a podcastben azt mutatom be, hogy a testpozitív mozgalmak milyen koncepció mentén gondolkodnak, s hogy egymás testének elfogadása azt feltételezi, hogy nem bántjuk a másikat, hiszen nem ismerjük a történetét és a körülményeit, de sokat tehetünk azért, hogy a megfelelő segítséget biztosítva számára, képessé váljon arra, hogy elinduljon önmaga elfogadása felé.

A testkép, tudatos reflektált, tehát általában szavakkal megfogalmazható ismereteinket ragadja meg. A testkép legfontosabb jellegzetessége, hogy olyan tapasztalatokból épül fel, amelyeket mintegy magunkra kívülről tekintve látunk, tehát mintha egy tárgy lennénk a világban, amelyet külső szemmel nézünk, leírunk, és értékelünk.  Ezzel szemben a testséma olyan tapasztalatok összessége, amelyeket belülről a testünkben benne tartózkodva élünk meg, a testsémát nem fogalmi jellegű tapasztalatok alkotják, hanem testérzékletek. Ezek közös jellemzője, hogy sokszor a háttérben, a tudatosság küszöbe alatt működnek, így gyakran nem kerülnek be a tudatos figyelmünk terébe, így nem is reflektálunk rájuk. Sokszor csak akkor kerülnek tudatunk fókuszába, amikor károsodnak és például nem tudjuk úgy szabályozni a mozgásunkat, mint korábban. Ebben a podcastben azt mutatom be, hogy pszichológiai szempontból miért különösen fontos a testsémánk, s hogyan biztosítja az alapot a testemlékezetünk működéséhez.

A testkép korai megjelenésétől életünk végéig alanyiságunk személyes élményének középpontjában áll, akkor is ha nem tulajdonítunk neki kiemelt jelentőséget, s akkor is, ha nagyon hangsúlyossá válik az életünkben. A testkép meghatározása az elmúlt 8 évtized során óriási változáson ment keresztül. Ez a folyamat számos kitérőt és keresztutat is magában foglaló pálya mentén zajlott le, s már ez is jelzi ennek a témakörnek a bonyolultságát.. Ebben a podcastben a testképről gondolkodó szakemberek alapvető fogalmait mutatnám be, s azt a több fázison átívelő folyamatot is, amelyet egy csecsemő átél, amíg  az énképe és a testképe kialakul. 

Korunkban a média és az internet révén mindenütt jelen lévő domináns képi kultúra hatással van a testünkhöz való viszonyunkra és az egészségmagatartásunkra.  A mindennapok aktivitásai során szinte észre sem vesszük, hogy mennyire ki vagyunk szolgáltatva olyan hatásoknak, amelyeket nem vagy nehezen tudunk kontrollálni. A  folyamatosan újratermelődő  reklámok, a divatfotók, a plakátok, internetes és egyéb felületek sokszor önkéntelen összehasonlításokra kényszerítenek bennünket, s még az is lehetséges, hogy állandó frusztrációt okoznak nekünk. Ezért ebben a podcastben szeretném bemutatni, hogy ma már eljutottunk oda, hogy egyazon személynek lehetnek ártó vagy védő testképei is, s hogy a mai  kulturális hatások mentén hogyan lehet teret engedni a saját autonómiánknak, saját egyedi testképünk elfogadásának, tiszteletének és szeretetének. 

A szerző szerint a testünk az emlékezetünk. A testünk szövetei magukban hordozzák a sejtek emlékeit, és valamennyi múltbeli tapasztalatunkat. Így minden embernek van szexuális előtörténete is, melynek minden öröme és szenvedése otthagyta lenyomatát a testében. Ha tudatosan kapcsolatba lépünk a testünkkel, ha tudatosan gyakoroljuk a testi szerelmet, akkor ismét a felszínre juthat ez a szexuális múlt, annak érdekében, hogy végre meggyógyulhassunk és megszabadíthassuk tőle a testünket.  A szerző azt a folyamatot mutatja be ebben a könyvben, hogy mit kell tennie egy párnak, ha a testi szerelem egy mélyebb formáját szeretnék megélni, de azoknak is segíthet ez a podcast, aki egy új társsal szeretné kialakítani a jobb minőségű szexualitást. 

A lelkünk mélyén mindig abból indulunk ki, hogy kapcsolat nélkül hiányzik belőlünk valami, tehát folytonosan úton vagyunk és keressük a boldogságot és életet hozó párkapcsolatot. És természetesen itt kezdődnek a nehézségek is, mert ezen az úton a kapcsolatra úgy van szükségünk, mint egy mankóra, hogy ne legyünk többé magányosak.  A szerző szerint, ha úgy gondoljuk, hogy szükségünk van valakire, aki segít nekünk és kipótolja a hiányzó részünket, akkor ezzel ellentmondásos módon máris elvetjük a későbbi konfliktusok és a válások magját is. Ebben a podcastben azt mutatom be, hogy miért van az, hogy azt tartjuk a másik előnyös tulajdonságának, ami belőlünk hiányzik, s hogyan hatnak ezek a zavaros, legtöbbször előre beprogramozott minták és elképzelések, amelyek még a kapcsolat előtt belénk épültek. 

Ebben a podcastben az elmúlt 3 hónap belső érzelmi útját mutatom be, amely főként a lelki fájdalomról szólt, amely édesapám elvesztése miatt érzek.  Az édesapám halálának feldolgozási folyamatában a fájdalom sokféle arcát tapasztaltam meg, az első napok, hetek belső történéseiről mesélek, bennem hogyan zajlik ez a gyászfolyamat, hogyan változtatja meg azt az életet, amelyet eddig éltem és hogyan próbálok úrrá lenni a tehetetlenség belső poklain és hogyan keresem az utat az élet felé.