Az egykori Savaria, a mai Szombathely területén született Szent Márton, aki a Szombathelyi Egyházmegyének is a védőszentje. Összeállításunkban a szent tiszteletéről, életéről, és ma is élő kultuszáról lesz szó. Aigner Géza letenyei plébánossal, Szent Márton kutatóval, Szent Márton út magyarországi képviselőjével és Martos Levente Balázzsal, a Központi Papnevelő Intézet rektorával, szombathelyi egyházmegyés pappal beszélgetünk. Kép forrása: https://www.magyarkurir.hu/hirek/tours-i-szent-marton-puspok-2017 https://www.martinus.hu/szent-marton-latogatokozpont | Szerkesztő: Kozák Annamária | Zenei szerkesztő: Máry Szabó Eszter

„Az évnek egyik napján - lehetőleg a tanév vége felé…- az ország minden városában és falujában könyvnap rendeztessék, amely az írót és a közönséget közvetlen kontaktusba hozza egymással… Legyen az a nap a könyv, a tudás, a kultúra ünnepe… Legyen ez a nap... a magyar írók, könyvkiadók és könyvkereskedők mesterségbeli tudásának nemes versenyre serkentő vizsganapja is…” Íme néhány részletet abból a tervezetből, amivel 1927 pünkösd vasárnapján egy meglehetősen sokoldalú régész, művészettörténész, publicista előállt. Két esztendő múlva – egy próbarendezvényt követően- már Supka Géza programja alapján tartották meg az első Ünnepi Könyvhetet Magyarországon. Az akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter Klebelsberg Kuno az Akadémia dísztermében fejtegette, hogy: „A magyar társadalom legszélesebb rétegeihez oda kell vinnünk a könyvet, s meg kell győznünk az olvasás hasznosságáról”. A XX. század elején még az írástudatlanok nagy száma is kihívás, máskor az elüzletiesedéssel, vagy épp a totális hatalommal kellett megküzdenie a kultúra képviselőinek. A 93-dik Ünnepi Könyvhét előtt 2022 pünkösd vasárnapján Gál Katalinnal a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése elnök-igazgatójával beszélgettem. "Előttünk egy nemzetnek sorsa áll. Ha azt kivíttuk a mély sülyedésből S a szellemharcok tiszta sugaránál Olyan magasra tettük, mint lehet, Mondhatjuk, térvén őseink porához: Köszönjük élet! áldomásidat, Ez jó mulatság, férfi munka volt!" Néhány sor Vörösmarty Mihály Gondolatok a könyvtárban című verséből, azért, mert annak idején ennek a költeménynek a jegyében zajlott az első könyvhét. Kép: Újságfotó 1929-ből | Szerkesztő: Nagy György András | Zenei szerkesztő: Máry Szabó Eszter

Szerkesztő: Szerdahelyi Csongor | Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa

Szerkesztő: Szerdahelyi Csongor | Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa

Magyarországon közel kétezer olyan kert van, amely természeti, műemléki, kertépítészeti értékei alapján jelentősnek mondható. Miként sikerült e szellemi és gazdasági értéket megtartani, megvédeni? Át lehet –e menteni ezt az örökséget a jövőnek? Képek forrása: https://www.magyarkertorokseg.hu/fotok/ | Szerkesztő: Kozák Annamária | Zenei szerkesztő: Máry Szabó Eszter

Majd száz esztendeje egy iparművészetet és néprajzot is tanult asszony Budapestről magyar népi ihletésű ruhákkal hódította meg Európát. A sokoldalú - és később az emberségben is példát mutató - Zsindelyné Tüdős Klára saját magának egyszer egy buzsáki terítő felhasználásával készített estélyit. Hampel Katalin viselettervező - aki nemrégiben vehette át a Magyar Örökség-díjat - büszkén vállalja, hogy az ő nyomdokait követi. Ugyanakkor saját élettörténete is bizonyíték arra, hogy érdemes hinni az értékmentésben, a hagyományok újrateremtésében. Beszélgetőtársam egy szalonban látott vendégül, ami persze ebben az esetben üzletet és műhelyt is jelent, valamint egy különlegességeket is rejtő kis helyiséget... Képek: 1) Hampel Katalin 2) A beszélgetésben említett londoni emléktábla 3) Zsindelyné Tüdős Klára (1938) | Szerkesztő: Nagy György András | Zenei szerkesztő: Máry Szabó Eszter

Szerkesztő: Szerdahelyi Csongor | Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa

Szerkesztő: Szerdahelyi Csongor | Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa

Szerkesztő: Kozák Annamária | Zenei szerkesztő: Máry Szabó Eszter

„Újra játszott! Ez volt számára a csoda. Szerette a főiskolát is, hitt a fiatal generációban. Azok is benne. Én sok igazgatót megemésztettem életemben, de soha nem éreztem a szeretetnek azt az áradását, mint ami ott a saját társulatában és másutt is körülvette”- így emlékezett rá Gobbi Hilda. Ha azt mondom, hogy a színészkollégára, az is igaz. A hivatalos életrajzok sorolják a két Kossuth-díjat, meg hogy érdemes és kiváló művész. Mondják őt színházépítőnek, színészpedagógusnak, felemlegetik forgatókönyveit. A saját bevallása szerint a közönséghez akart szólni és a nézők szemében ő a rendező. Igazságtalan egyetlen alkotást kiragadni az életműből, de ha azt mondom, hogy „Egri csillagok” akkor mindenki tudja, kiről van szó. Üdvözlöm Önöket a zenei szerkesztő Máry Szabó Eszter nevében is. Nagy György András vagyok. A Hagyományok éltetőinek mai főszereplője már súlyos betegséggel küzdött, amikor komoly harc után egy igazán különleges – mondhatni örkényi - győzelmet mondhatott magáénak. Ám az emberi élet nem bevehetetlen vár: Várkonyi Zoltán 1979. április 10-én lépett be a mennyei társulatba. Kárpáti Györggyel a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatójával, filmszakértővel beszélgettem. Kép: A művész meglehetősen korai sajtószereplése (18 évesen) | Szerkesztő: Nagy György András | Zenei szerkesztő: Máry Szabó Eszter