Ha megnézünk bármilyen reklámot – legyen az televízióban, rádióban vagy a közösségi médiában –, szinte kivétel nélkül a fiatalokat célozza. Az idősebb korosztály legfeljebb mellékszereplőként jelenik meg, és akkor is többnyire problémákon keresztül: egészség, öregedés, kiszolgáltatottság.Pedig ez a kép egyre kevésbé tükrözi a valóságot.Az elmúlt száz évben a születéskor várható élettartam drámai módon emelkedett. Ennek következtében az idősebb korosztály aránya is gyorsan nőtt. Ma az Európai Unióban már minden ötödik ember 65 év feletti – vagyis egy strukturális, hosszú távú demográfiai átalakulás közepén vagyunk.Erről a folyamatról legtöbbször mint problémáról beszélünk. Nyomás a nyugdíjrendszereken. Terhelés az egészségügyön. Feszültségek a munkaerőpiacon.De ez csak az egyik oldala a történetnek.A másik oldalon ugyanis egy hatalmas, gyakran alulértékelt gazdasági lehetőség áll. Az úgynevezett ezüst gazdaság – vagyis az idősebb korosztályok igényeire épülő termékek és szolgáltatások piaca – dinamikusan bővül. És nem marginális szegmensről beszélünk: ez a szektor globálisan már most a világ harmadik legnagyobb gazdasági erejévé válik.Ez nem pusztán több egészségügyi szolgáltatást jelent. Ide tartozik a pénzügyi tervezés, a turizmus, a technológia, a lakhatás, sőt a digitális szolgáltatások is – mindaz, ami az aktív, hosszabb életet támogatja.A valódi kérdés tehát nem az, hogy hogyan kezeljük az öregedő társadalmat, hanem az, hogy felismerjük-e benne a növekedési potenciált.És talán még ennél is fontosabb: mikor kezdünk el nem problémaként, hanem erőforrásként tekinteni az idősebb generációkra?A témáról Szegedi Andrea az Oeconomus igazgatóhelyettese, Szakáli István Loránd az stratégiai igazgató és Szabó S. Gergő az Inforádió műsorvezetője beszélgetnek.