Kína úgy vált az akkumulátoripar megkerülhetetlen szereplőjévé, hogy a legfontosabb nyersanyagok többsége nem is kínai földből származik. Hogyan sikerült mégis megszereznie ezt a stratégiai előnyt?🎙️ A Geo-Trendek legújabb adásában többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ:🔹 Miért vált kulcskérdéssé a portugál és a szerb lítium?🔹 Valóban Magyarországon dőlhet el a német autóipar jövője?🔹 Elég lehet-e a debreceni CATL-beruházás Európa autóiparának megmentéséhez?🔹 Hogyan lett Kína az akkumulátoripar megkerülhetetlen nagyhatalma?🔹 Van még visszaút Európa számára, vagy túl nagy lesz a versenyképesség visszaszerzésének ára?

Donald Trumpnak nehéz lesz győzelemként eladnia az Iránnal aláírt megállapodást. Ezen a háborún mindenki veszített: az Egyesült Államok, Irán, Izrael, a térség arab államai, a világgazdaság. A háború egyelőre véget ért, de a szembenállásnak még koránt sincs vége. Legalább az olaj ára azonnal csökkeni kezdett, amit hamarosan a saját zsebünkön is megérezhetünk. Megérte? A Geo-Trendek vendége László Dávid.

Kína egyre határozottabb fellépése alapjaiban formálja át az indo-csendes-óceáni térség biztonsági és geopolitikai viszonyait. Peking növekvő befolyására válaszul új együttműködések és védelmi partnerségek jönnek létre: az AUKUS-megállapodás, Japán és Ausztrália kapcsolatainak erősödése, valamint a Fülöp-szigetek egyre aktívabb ellenállása mind ebbe a folyamatba illeszkednek.Mindeközben az Egyesült Államok és Kína közötti stratégiai versengés tovább éleződik, amelynek egyik legfontosabb gócpontja Tajvan. A sziget jövőjét Donald Trump változó és sokszor ambivalens nyilatkozatai is befolyásolják.📌 Hogyan formálja a kínai–amerikai rivalizálás a 21. század egyik legfontosabb geopolitikai térségét?📌Mi az AUKUS valódi jelentősége?📌 Milyen szerepet játszik Tajvan a nagyhatalmi versengésben?📌 Képesek-e a regionális szövetségek egyensúlyt teremteni Kínával szemben?📌 Milyen geopolitikai kockázatokkal kell számolni a következő években?Az indo-csendes-óceáni térségben zajlik korunk egyik legfontosabb geopolitikai átrendeződése. Geo-Trendek legújabb adásában Csenger Ádám (Oeconomus) és Varga Mónika (infoRádió) azt vizsgálja, milyen válaszokat adnak a térség államai Kína növekvő erejére, és milyen új erőegyensúly körvonalazódik Ázsiában.

🏭 A magyar gazdaság egyik legfontosabb kérdése ma már nem az, hogy lesznek-e új beruházások, hanem az, hogy ki fog bennük dolgozni.A vendégmunkások körüli vita rendszerint az olcsó munkaerőről szól. A valóság azonban jóval összetettebb. A demográfiai folyamatok, a munkaerőhiány, a nagy ipari beruházások és a nemzetközi verseny egyszerre formálják a magyar munkaerőpiacot.🔹Meddig tartható fenn a növekedés külföldi munkaerő nélkül? 🔹Valóban leszorítják a béreket a vendégmunkások? 🔹Miért módosultak a szabályok, és mely ágazatokat érintheti leginkább a változás?A TrendFigyelő legújabb adásában a számok, a gazdasági összefüggések és a nemzetközi tapasztalatok alapján vizsgáljuk meg a kérdést.Nem ideológiai, hanem gazdasági szemüvegen keresztül.🎙️Műsorvezető: Szabó Gergő (InfoRádió)🗣️Szakértő: Pásztor Szabolcs, az Oeconomus kutatási igazgatója

Június 11-én elrajtol 2026-os labdarúgó-világbajnokság, amely a történelem eddigi legnagyobb, 48 csapatos tornája lesz. 🤔⚽Vajon a FIFA végleg behódol az amerikai show-biznisznek, amely elhozza a Super Bowl mérkőzéseken megszokott Halftime Showt és 10 milliós jegyárakat a foci vb-döntőn? A MagasLabda legújabb adásában annak járunk utána, milyen lesz az amerikanizált foci vb, és mit ad hozzá kulturálisan a mexikói és a kanadai szervező a világbajnokság összképéhez.Szabados Gábor sportközgazdásszal Német Viktória, az Oeconomus sportgazdasái elemzője a gigantikus számok mögötti kulisszákat járják körül.Amiről az adásban szó lesz:🔹Hogyan változtatja meg a Super Bowl mintája a hagyományos foci-vb döntőjét?🔹Miért pont az USA-ban lett a labdarúgás elsősorban női és családi sport?🔹A Messi-faktor és az Inter Miami spanyol nyelvű marketing-titka.🔹Felhígult mezőny? Mit hoz a 48 csapatos lebonyolítás és az egzotikus újoncok érkezése?🔹Kinek éri meg jobban a rendezés: az USA-nak, Kanadának vagy Mexikónak?🔹Miért a 2026-tól kezdve csak gazdasági szuperhatalmak fognak tudni foci vb-t szervezni?

Az ukrajnai háború kezdete óta az Európai Unió, az IMF, a Világbank, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), valamint számos állam több tízmilliárd eurónyi támogatást és hitelt biztosított Ukrajnának. A nemzetközi segítség nélkül az ukrán állam és gazdaság működése ma jóval nehezebb helyzetben lenne.Ugyanakkor egyre több kérdés merül fel azzal kapcsolatban, hogy meddig fenntartható ez a finanszírozási rendszer. Kik állnak ma Ukrajna mögött pénzügyi szempontból? Milyen feltételekkel érkeznek a támogatások és hitelek? Mire fordíthatja ezeket az összegeket Kijev, és milyen gazdasági kihívásokkal kell majd szembenéznie az országnak a háború lezárását követően? Valóban fennáll az adósságcsapda veszélye, vagy kezelhető marad az elmúlt években felhalmozott tartozásállomány?A pénzügyi kérdések mellett az ukrán menekültek helyzete is jelentősen változik Európában. Bár 2022 óta számos ország nyújtott széles körű támogatást a háború elől menekülőknek, 2024 második felétől több államban is szigorodtak a szabályok, és csökkentek az elérhető juttatások. Mit jelent ez a gyakorlatban? Hogyan alakul ma egy ukrán menekült helyzete a befogadó országokban, és milyen kilátások várnak rájuk a következő években?A Geo-Trendek legújabb adásában Varga Mónika, az Inforádió szerkesztő-műsorvezetője beszélget Szigethy-Ambrus Nikolettával, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzőjével Ukrajna finanszírozásáról, az ország előtt álló gazdasági kihívásokról, valamint az ukrán menekülteket érintő legfontosabb európai folyamatokról.

Meglett a böjtje, hogy Örményország adott otthont az Európai Politikai Közösség és az Európai Unió csúcstalálkozójának májusban, majd nemrégiben Marco Rubio amerikai külügyminiszter is Jerevánba látogatott. Vlagyimir Putyin figyelmeztetett: nagy árat fizet az, aki a Nyugatot választja. Az örményeket megfenyegette, elzárja az országba irányuló gázszállításokat, illetve betiltotta a zöldség- és gyümölcsimportot. Bendarzsevszkij Anton szerint az oroszok gazdaságilag komoly fájdalmat tudnak okozni az örményeknek, a Nyugat pedig nem képes alternatívát kínálni. Kazahsztánnak is van félnivalója, hiszen Vlagyimir Putyin birodalmi ambíciókat dédelget, amiktől az ukrán lecke után sem fog lemondani. Moderátor: László Dávid

🚨 Ki fog dolgozni 10 év múlva?A válasz egyik része már ma is itt van: az 50 év feletti nők.Miközben a munkaerő-utánpótlás szűkül, a tapasztalt női munkavállalók szerepe egyre fontosabbá válik. Mégis kevés szó esik arról, hogy milyen akadályokkal találkoznak, és miért kulcskérdés a foglalkoztatásuk a gazdaság jövője szempontjából.🎥 Erről beszélgetünk az Trendfigyelő legújabb adásában.🎙️Műsorvezető: Szabó Gergő (InfoRádió)🗣️Szakértő: Szegedi Andrea, az Oeconomus vezető kutatója

Vörös vonal, vagy csak ürügy?Az iráni nukleáris program ismét a világpolitika egyik legforróbb témája. Miközben Teherán továbbra is tagadja, hogy atomfegyver fejlesztésén dolgozna, a nemzetközi közösség egyre nagyobb figyelemmel követi az urándúsítás körüli fejleményeket.De hol húzódik a határ a békés nukleáris program és a fegyverkezés között?🔹 Miért nem akarja a Nyugat, hogy Irán atomfegyverhez jusson?🔹 Van-e joga bármely államnak nukleáris fegyvert fejleszteni?🔹 Lecserélheti-e Európa az amerikai nukleáris védőernyőt?🔹 Valóban új korszak kezdődhet a globális atomfegyverkezésben?🔹 Visszatérhetnek a nukleáris tesztrobbantások?A Geo-Trendek legújabb adásában Varga Mónika, az InfoRádió műsorvezetője beszélget László Dáviddal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzőjével a nukleáris elrettentés, a nagyhatalmi verseny és a globális biztonságpolitika legfontosabb kérdéseiről.

Több mint 600 drón és 60 rakéta – Oroszország a háború egyik legnagyobb légicsapását hajtotta végre Ukrajna ellen az elmúlt napokban. Vajon valódi fordulatot jelent ez a fronton, vagy inkább politikai és kommunikációs üzenet?Bendarzsevszkij Anton szerint Moszkva ezzel részben a kezdeményezést és a narratívát próbálja visszaszerezni, miközben az ukrán mélységi csapások egyre komolyabb kihívást jelentenek az orosz hadigépezet számára.Eközben Európában egy másik kérdés is egyre gyakrabban merül fel: ki lehet az a politikai szereplő, aki képes lehet érdemi párbeszédet kezdeményezni Moszkvával? Van még tér a diplomáciának, és ki lehet az „oroszokkal suttogó”?A GeoComment legújabb adásában Bendarzsevszkij Antonnal elemezzük a háború aktuális fejleményeit, az erőviszonyok alakulását és a lehetséges politikai forgatókönyveket.