Ő álmodta meg az erdőben bujkáló szabadságharcos gerillák és a VAN főhősének öltözetét, Horvát Lili szerelmes agysebészét egy kisbőröndnyi ruhával készítette fel a meghatározatlan ideig tartó együttlétre. Szlávik Juli jelmeztervezőt először mindig az ember érdekli, akit öltöztet, és csak utána foglalkozik a ruhával. Mit árul el a Felkészülés főhőséről a kabátja? Hogyan kell bánni egy 150 éves ruhával? Milyen hatással van a Netflix a kortárs divatra? Juli segítségével boldogan merülünk el a jelmezek világában.

Indul a műszak a Filmgyárban, az NFI közreműködésével megvalósuló filmszakmai podcastunk első adásában a hazai szakemberképzés témájában merülünk el. Hazai továbbképzésről, bérmunkákról és a járvány hatásáról, sláger- és hiányszakmákról beszélgetünk – vendégeink Petrányi Viktória producer, Lányi Eszter, a Filmintézet képzési igazgatója, és Csuja László, a Virágvölgy és a Jámbor szörnyeteg című film rendezője.

Élt New Yorkban és Berlinben, utazott a transzszibériai expresszen, a Természetes fényt mindenképpen lettországi mocsaras erdőkben akarta leforgatni. Magyar katonák háborús naplói inspirálták, marhákat legeltető, titokzatos férfiban látta meg a főszereplőjét, filmje finom misztikumát Andrej Tarkovszkijjal magyarázza. Mit tanult Szász Jánostól? Mivel haragította magára Valeska Grisebachot? Mit tanulhatunk ma egy 2. világháborús történetből? Miért mellőzte a borzalmak explicit ábrázolását? Hogy jön ide a 2001: Űrodüsszeia? És mit jelentenek a piros bogyók? - többek között ezekre a kérdésekre ad választ ad a Filmhu legújabb podcastjában Nagy Dénes, akit a legjobb rendező díjával tüntettek ki a berlini filmfesztiválon.

Haragonics Sári és Dér Asia első egészestés dokumentumfilmje bemutatja, hogyan válhat család két anyából és egy örökbefogadott kislányból a mai Magyarországon. “Nem propagandafilmet csináltuk” - szögezték le podcastunk legújabb adásában az Anyáim története rendezői, akik elmeséltek, milyen kihívásokkal járt egy erősen átpolitizált témában megtalálni az egyensúlyt, milyen volt együtt forgatni a párral és kislányukkal, mit gondolnak a szivárványcsaládok örökbefogadásának jelenlegi helyzetéről itthon, és hogy milyen reakciókra számítanak a héten az HBO Go-n debütáló film kapcsán.

Tavaly az elmúlt évtizedet beszéltük át Jakab Juli színész-dramaturggal, Schwechtje Mihály író-rendezővel és Kránicz Bence kulturális újságíróval, most 2020-at elemeztük ki velük. Ezt a rendhagyó évet rendhagyó módon tekintettük át, már csak azért is, mert mindhármuk életében csodálatos esemény történt: gyerekük született. És ez, ha átmenetileg is, de elvonta a figyelmüket közös szenvedélyünkről, a filmről. Karácsonyi különkiadásunk legizgalmasabb felismerése pont ebből fakad: van az úgy, hogy nem a film a legfontosabb dolog a világon.

Kínai kacatokkal teli raktár és belvárosi foghíjtelek is volt már a tét korábbi filmjeiben, legutóbbi vígjátékában pedig egy lakótelepi kifőzde sorsa a tét, amit csak a megváltozott munkaképességű alkalmazottak menthetnek meg. Podcastunk vendégével, Miklauzic Bencével a Nino bárkája kihívásai mellett beszélgettünk arról, hogy diplomafilmjében generációs önvallomás helyett miért inkább az ezredforduló magyar társadalmát örökítette meg, elárulta, miért készült nyolc évig a Zöld sárkány gyermekei és azt is, miért nehéz egy megfelelő parkolót találni Pesten.

Mennyi ideig tud Steven Spielbergről beszélni három rajongó, akiknek a film teszi ki az életük jelentős részét, és gyerekkoruk óta a Cápa, az E.T. és a Schindler listája rendezőjének a bűvkörében léteznek? Ha Kovács Gellért filmkritikusról, Lichter Péter filmesztétáról és Madarász Isti rendezőről van szó, akkor a válasz az, hogy a végtelenségig és tovább. Esetükben a lelkesedés mély tudással párosul, és a dicséretek mellett az amerikai sztárrendező gyengébb alkotásai mellett sem mennek el szó nélkül. A Filmhu podcast legújabb adása egy kezdőknek és haladóknak egyaránt ajánlható, személyes vallomásokkal megtűzdelt mesterkurzus.

Hogyan készül az a sok érzelmes, ijesztő, a filmek hatását fokozó zene? Erről mesélt nekünk Balázs Ádám, aki közben a saját kacskaringós, sikerekben gazdag életútját is felelevenítette: két évtized alatt az amerikai és a magyar filmipart is kiismerte. Enyedi Ildikót, Deák Kristófot és másokat is felhozva avatott be a rendező és a zeneszerző közötti kreatív kapcsolatba. A Zeneakadémián tanít, a Terápia, a Mindenki, az Egynyári kaland és a Testről és lélekről sikeréhez is nagyban hozzájárult. A beszélgetés zenehallgatásra inspirál, néhányan talán még a zeneszerzéshez is kedvet kapnak.

Csoma Sándor bátran nyúl ellentmondásos, sőt, egyenesen riasztó témákhoz filmjeiben: foglalkozott már az ügynökkérdéssel, a pedofíliával és a pornóipar világával is. Jelenleg Erőss Zsolt hegymászó tragikus halálát készül megfilmesíteni izgalmas szemszögből. A podcastben egy gyerekkori trauma feldolgozása és Erdély iránt érzett rajongása mellett azt az időszakot is érintjük, amikor ő volt az a srác, akit sosem vesznek fel az egyetemre. Csoma munkáját világhírű operatőrök dicsérték, Léa Seydoux személyesen fejtette ki neki a véleményét a Castingról.

2020 első adásában az Akik maradtak és Testről és lélekről producerét, Mécs Mónikát láttuk vendégül, egy héttel az Oscar-bejelentések után. A két film Oscar-kampánya és az idei év legjobban várt alkotása, A feleségem története is központi témánk volt. Mesélt arról, hogy hogyan sikerült egy ilyen kaliberű sztárcsapatot összehozni, és hogy mi volt a legnehezebb a négy országban zajló munkálatokban. Szóba jött Fliegauf Bence félbemaradt Csernobilos filmterve és egy Inkubátoros #metoo-film is.