Mai műsorunkat ismét annak az áldozatos munkának szenteljük, amely az igazán elhivatott pedagógusokat jellemzi, akik rengeteg figyelmet és energiát áldoznak tanítványaik érdeklődésének felkeltésére, motiválására, látókörük, tájékozottságuk szélesítésére. Hogy fontosságukat és kiemelkedő szerepüket a természettudományos oktatásban részt vevő tanárok megértsék és tudásukat frissítsék folyamatos továbbképzésekre, ankétokra, tanulmányutakra van szükség, hogy ott szerzett friss tapasztalataikat, lelkesültségüket a következő generációknak átadhassák. Van egy tanulmányút, amely a szokásosnál jóval többet ad a tanároknak. 9 éve szervezik meg a svájci részecskefizikai laboratórium látogatását, melyen évente közel 40 fő vehet részt. Az ötlet és a megvalósítás sokban a kint dolgozó magyar kutatóknak, az itthon dolgozó, de a CERN munkatársaival jó kapcsolatokat ápoló fizikusoknak és Mick Storr-nak a CERN oktatásért felelős korábbi munkatársának volt köszönhető. A CERN-ben zajló tanári továbbképzési program azóta nagyívű nemzetközi programsorozattá vált, melyben a magyar tanulmányút csak egy a többszáz közül. 2014-ben is elindultak a fizikatanárok, hogy elmélyüljenek a kvantumfizika rejtelmeibe, és ismerkedjenek a kutatók munkájával és a tudomány legújabb eredményeivel. A tanulmányút valójában nemcsak a Genfben töltött egy hét, hanem felkészítő előadásokon is részt vesznek a tanárok, és utólag is beszámolót kell készíteniük a hasznos tapasztalatokról, melynek bemutatására a záróeseményen többnyire december elején kerül sor a Budapesti Elektrotechnikai Múzeumban. Itt újra találkozhatnak a közösséggé kovácsolódott útitársak, kutatók, szervezők, felfrissítik emlékeiket, megerősíthetik kapcsolataikat, valamint bepillantást nyernek a múzeum kiállításába, és interaktív fizikaórán vehetnek részt. Ezen a találkozón készítettünk néhány felvételt. Először Horváth Dezső fizikussal a debreceni egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Wigner fizikai kutatóközpont munkatársával, kutatóval beszélgetünk, majd a tanulmányút 3 résztvevőjével, Hódosi Ágnes és Szabó László fizikatanárral, akik 2014 nyarán együtt gyűjtötték tapasztalataikat, majd Oláh Évát hallhatjuk, aki 2009-ben vett részt a tanulmányúton és azóta jelentős kutatásokat folytat a kvantumfizika oktatásának területén. Később rövid beszámolót hallhatnak Dr. Jarosievitz Beáta közoktatási szakértőtől, a CERN-i tanulmányút egyik szervezőjétől, de ezúttal egy egészen más programról fog mesélni. Az októberben Brüsszelben megrendezésre került legnagyobb európai oktatási konferenciáról és workshopról, amelyet a Scientix nevű nemzetközi, virtuális tanári, oktatói hálózat szervezett. A hálózathoz a scientix.eu internetes oldalon lehet csatlakozni, ahonnan nemcsak számtalan természettudományos bemutatót, kísérletet, tananyagot lehet letölteni, hanem folyamatos konzultációra és online tapasztalatcserére is van lehetőség. Az általuk szervezett konferenciára pályázat útján Magyarországról is jutottak ki középiskolai, sőt még általános iskolai tanárok is, ahol saját maguk is bemutathatták kísérleteiket.

Mai műsorunkban a Tévelygő vikingek, avagy az égbolt-polarizációs viking-navigáció lépéseinek pszichofizikai vizsgálatáról hallhatnak két fiatal kutató Farkas Alexandra és Száz Dénes előadásában, mely a Magyar Biofizikai Társaság Fotobiológiai Szekciója 2014. december 15-i miniszimpóziumán hangzott el.A két fiatal kutató érdeklődésének középpontjában a vikingek navigációs technikája áll, hiszen a viking hódítások idején sem a mágneses iránytűt, sem a ma elterjedt időmérő eszközöket sem ismerték, mégis a feljegyzések és régészeti leletek azt igazolják, hogy hajóútjaik során pontosan tudták tartani a kitűzött irányt. Első gondolatunk nyilván az, hogy a nap és a csillagok fényének tükrében tájékozódtak, de ha figyelembe vesszük, hogy az általuk kereskedelmi útvonalként használt Grönlandot és Skandináviát összekötő tengeri út a 61 szélességi fokon fekszik, ahol igen zord a klíma, viharos, jobbára felhős, ködös viszonyok jellemzik, ez nem is lehetett olyan könnyű. Milyen fényjelenségek, hipotézisek, milyen régészeti leletek és kísérletek lehetnek segítségünkre egy-egy viking navigációs eszköz használatának és pontosságának bizonyítására, erről szól az előadásuk. 2015-ben a Magyar Biofizikai Társaság Fotobiológiai Szekciója, az élet és a fény tudományának képviselői is nagy figyelmet és további előadásokat, publikációkat szentel a fény nemzetközi éve programsorozatának.Az Európai Fizikai Társulat (EPS) kezdeményezése elnyerte az UNESCO és rajta keresztül az ENSZ támogatását arra, hogy a 2015. év, a Fény Nemzetközi Éve legyen. A világeseménnyé váló kezdeményezéshez Magyarország is örömmel csatlakozik. A fénnyel kapcsolatos hazai események, programjavaslatok kidolgozója, szervezője és koordinátora, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Lovász László akadémikus által felkért, tudósokból, kutatókból, művészekből és tanárokból álló 26 fős Programbizottság, amelynek elnöke Kroó Norbert akadémikus, elnöki tanácsadó. A tervezett programok és rangos események a hazai közvélemény figyelmét hivatottak felhívni a fénynek a tudományban, oktatásban, technológiákban, művészetekben, gyógyításban, élelmiszerek gyártásában, a biológiai sokszínűség kialakulásában, vagyis az élet minden területén betöltött, kiemelkedően fontos szerepére. Kísérjék Önök is figyelemmel 2015 a fény nemzetközi éve programjait a Magyar Tudományos Akadémia honlapján keresztül.

„Az igazán sikeres matematikusok a sikereket gyakran annak köszönhették, hogy teljesen megfeledkeztek arról, amit végső soron akartak, vagy, hogy egyáltalán akartak-e végső soron valamit, hogy visszautasították a profitáló dolgok kutatását és kizárólag az intellektuális elegancia kritériumának irányítására hagyatkoztak.” (Neumann János) A magyar tudományos életben is számtalanszor találkozhatunk pusztán az említett elegancia által vezérelt tudományos élettel, találmányokkal, elméletekkel. Ezúttal a matematika történetében jól ismert kiemelkedő, de az ezzel a területtel nem foglalkozók számára jobbára ismeretlen alkotókkal ismerkedünk meg Szabó Péter Gábor matematikatörténész, a Szegedi Tudományegyetem Informatikai Tanszékcsoport adjunktusának segítségével, akivel a magyarországi tudományművelők életéről beszélgettünk.

Gondolták volna, hogy a hagyományainkat, népművészetünket őrző, ápoló, bemutató nagy múltú szakmúzeum, a Néprajzi Múzeum gyűjteményébe fröccsöntött indián figurák, deszkáscipő vagy éppen szappantartó is bekerülhet? A Néprajzi Múzeum jelenkori kutatásairól és az úgynevezett társadalmi múzeumról beszélgetünk mai műsorunkban. A Néprajzi Múzeum a jelenkorra a kortárs kulturális és társadalmi jelenségek vizsgálatára és dokumentálására hozta létre 2003-ban a MaDokk programot. A program részeként 2013 januárjától, havonta a múzeum honlapján bemutatkozik a hónap műtárgya, mely jelenkori populáris kultúránk részei, mindennapi tárgyaink közül válogat, s keresi a mögöttes történeteket. Ez a projekt mutatkozik be MaDokk Tárgymutató címmel a Nyitva! fesztivál keretében. Frazon Zsófia etnográfussal beszélgetünk.

Mai műsorunk a médiáról szól. Egészen pontosan a média szerepéről különböző tudományos kutatások eredményeivel illetve kockázataival kapcsolatban. A Corvinus Egyetem Szociológiai és Társadalompolitikai Intézetének docense Dr. Vicsek Lilla által vezetett kutatás arra keresett válaszokat, hogyan befolyásolja az emberek gondolkodását, döntéseit a média az őssejtkutatásról és génmódosításról szóló cikkeivel, híreivel.

"Ha volt egy forró vágya szívemnek, valami, mit az isteni gondviseléstől kértem, az az volt, hogy fiam kitűnő ember, hogy a hazának hasznos és tisztelt polgárja legyen. Nincs ember nagyravágyás vagy szerényebb névvel nevezve hiúság nélkül és azon mértékben, melyben magunk fényes terveinkkel felhagyunk, követelőbbek leszünk gyermekeinkre nézve, s még igen kicsi gyermek voltál mikor benned már nagy embert akartam látni. Ezen vágy megmaradt s valószínüleg meg fog maradni életem végéig, de mily úton jutsz fel a magasságra hol látni szeretnélek, mily pályán s minő küzdelmek után nyered el koszorúdat, az nekem közömbös, sőt ha választanom kellene éppen a tudomány mezején szeretném látni diadalaidat. Nemcsak mert az talán az egyetlen küzdőtér, melyen tisztán mehetünk keresztül, de mert tevékenységünk sehol nem hat oly tág körben, mert fáradságunk sehol nem gyümölcsözőbb. Ha a politikát nem űzném, mint tudományt s országunk kormányát nem tekinteném egy nagy praktikumnak, melyben elveim helyességét gyakorlatilag megpróbálom, s naponta a legérdekesebb kísérleteket teszem és a legvéletlenebb tapasztalatokat gyűjtöm, elundorodtam volna már régen hivatalomtól, mely végre csak annyiban ér valamit, amennyiben a tudomány által felállított eszmék alkalmazására tért nyújt, vagy éppen ezen eszmék terjesztésére eszközül szolgál."(Részlet Eötvös József fiának, Lorándnak írt leveléből, 1869 febr 2.)Eötvös József életéről, munkásságáról és leveleinek tervezett legújabb kiadásáról beszélgetünk a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének tudományos munkatársával, Czieger Andrással.

"Szarvasvadászat után a törzs vadászai a zsákmányt egyenlően osztották el egymás között. Annak ellenére maradt fenn ez az osztozkodási szokás, hogy az élősködésre is lehetőség nyílt. Jónak és Rossznak egyforma zsákmány jutott, pedig Jó mindent elkövetett, hogy az elosztandó zsákmány mennyisége a lehető legnagyobb legyen. Ezzel szemben Rossz a vadászat közben málnázott és gombát szedett, s emiatt két szarvas is megszökött. Mégis Rossz járt a legjobban, bár egyéni hasznának mértéke eltörpül a közösségnek okozott kárhoz képest. A súlyos következmények a következő vadászaton jelentkezhetnek, mivel nem lesz mit szétosztani, ha akkor mindegyik vadász Rossz példáját követi. Az éhen maradt vadászok pedig gondolkodhatnak azon, hogy a jövőben talán a vadászattól távol maradó Magányos példáját kellene inkább követni, aki aznap sült ürgét evett, ami több a semminél. A legfontosabb kérdés azzal kapcsolatos, hogy az önző, egyéni érdekeiket követő vadászok tudják-e hasznosítani az összefogás előnyeit, ha ezzel egyúttal megteremtik az élősködés feltételeit is. Mit tegyenek?" Szabó György, fizikus egyik cikkéből idéztünk mai műsorunk felvezetéseként, melyből ki fog derülni, hogy lehet-e önzetlenség a haszonlesés, hogyan modellezhető egy társadalmi tragédia egy tányér levesben, mi köze a baktériumoknak és a galamboknak a játékelmélethez. Szabó György az MTA Természettudományi Kutatóközpontjának Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet Komplex Rendszerek Osztályának vezetőjével, tudományos tanácsadóval beszélgetünk a játékelméletről, és az evolúciós játékelméletről.

Holló Szabó Ferenc, az ELTE TTK Matematikai Intézet Matematikatanítási és Módszertani Központjának adjunktusa, a múzeum vezetője, 1992 óta megszállottan gyűjti a matematika történetére és oktatására vonatkozó írásos emlékeket, dokumentumokat, hagyatékokat és szemléltetőeszközöket. Ebből jöhetett létre a Bakos Tibor Matematikai Gyűjtemény (Bakos Tibor sok éven keresztül volt a KÖMAL főszerkesztője), és az Első Magyar Matematika Múzeum az ELTE Természetrajzi Múzeumának külön egységeként. Műsorunkban Holló Szabó Ferenc mutatja be  a múzeum munkájában közreműködő munkatársait, Bérczi Szaniszlót, ELTE TTK Általános Fizika Tanszékének egyetemi docensét, Rendek Petrát, a múzeumi foglalkozások állandó közreműködőjét, Rendek Péter informatikus-mérnököt, Varga Tamás Péter szabadalmi ügyvivő, iparjogvédelmi szakértőt, Kabai Sándor mérnök számítógépes grafikusművészt, akik többek között a Holdkőzet és Szimmetriaklubról, a kisgyermekeknek szóló matematikai kifestő füzet-sorozatról, a matematikai jelenségek vizualizálásáról, geometriáról és művészetekről, újrahasznosított anyagokból építhető 3d nyomtatókról és a Hunveyor űrszondáról mesélnek.

Kovács László professzor a Berzsenyi Dániel Főiskola tudományos rektor helyettese, neves tudománytörténész. 1990 óta foglalkozik fizikatörténeti kutatásokkal elsősorban a 20. századi magyar fizika történetével. E témában habilitált 2000-ben a Debreceni Egyetemen. Az általa vezetett kutatócsoport kiadványsorozatot, valamint számos írást jelentetett meg és sok hazai és külföldi előadás tartott. Tudománytörténeti publikációiban többek között foglalkozott Bay Zoltán, Eötvös Loránd, Hevessy György és Wigner Jenő munkásságával, életével. A történeti kutatásai mellett igen jelentős szerepet vállalt az ismeretterjesztés területén is és hosszú éveket áldozott a magyar fizikusok emlékhelyeinek összegyűjtésével, felkutatásával, dokumentálásával.Műsorunkban tudománynépszerűsítő és oktatótevékenységéről beszélgetünk, ahol diák és későbbi tanári éveinek emlékei és szereplői idéződnek fel, tehetséges diákjai és kedves gimnáziumi tanárnője, az idén júliusban 106. életévét betöltő Kugler Sándorné fizikatanárnő is.

A giesseni  Mathematikum a világ legelső interaktív matematika múzeuma, ahol 150 szemléltető eszköz tárja szélesre számunkra a tudomány kapuit és a matematikai jelenségeket kézzelfogható formában ismerhetjük meg. Ebből a múzeumból érkezett a Budapesti Goethe Intézet szervezésében 20 demonstrációs eszköz, matematikai játék, a Népligetben lévő Planetáriumba, ahol összesen közel 3 és félezer iskolás ismerkedhetett a jelenségekkel a kiállítás nyitvatartásának három hetében. A Szemléletes Matematika című kiállításról a nyüzsgő gyerekraj közepén Kövesi Judit beszél, aki maga is jelentős részt vállalt a szervezésben, majd Dr. Nagy Mártát, az intézet kulturális osztályvezetőjét kérdeztük a Budapesti Goethe Intézet küldetéséről, közéleti, oktatási szerepéről. A Planetárium egyéb műsorairól, közművelődési tevékenységéről, programjairól pedig a csillagász előadó munkatárs, Nyerges Gyula mesél.