A podcast legújabb epizódjában nem kevesebbre vállalkoztunk, mint arra, hogy körüljárjuk, miként kutatják a régészek az ember és környezet viszonyát. Izgalmas kérdések, izgalmas módszerek, de miért érdemes ehhez épp Békés megyében kutatni? Vendégünk Zatykó Csilla régész volt.Hallgassátok az új részt, és boldog új évet mindenkinek!

Ez az epizód egy újabb meghívott vendég nélküli, szerkesztőségi adás. Kiveséztük a 2021--ben megjelent ,,Ásatás" című filmet és annak minden régészeti aspektusát. A filmben szereplő Sutton Hoo-i hajón kívül más vizekre is eveztünk, úgyhogy érdemes a végéig meghallgatni az adást. Vigyázat, spoileres kibeszélő.

Kik voltak valójában a hunok? Attila,legendák, harcos nomádok – de mit mond ma a régészet?A legújabb részben Dr. Rácz Zsófiával beszélgetünk arról, hogyan lehet a hunokat a legmodernebb kutatási módszerekkel– régészet, antropológia, archeogenetika – követni a belső-ázsiai sztyeppéktőlegészen Európáig.Miért fontos még ma is a hun kérdés? Mennyirelátja másként a nemzetközi kutatás? Mit tudunk ma Attiláról– és mit nem?Ezekre a kérdésekre keressük a választ alegújabb részben. Tartsatok velünk és derítsük ki együtt, mit rejt a hunoktitka – a legendákon túl, a tudomány eszközeivel!

A 6. évad 2. részében Regi és Bencevárnak Titeket a mikrofonnál! Most sem marad el a mélyfúrás a múltba: vendégünkDr. Dani János, a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékének adjunktusa, adebreceni Déri Múzeum munkatársa – vele beszélgetünk a régészet egyiklegizgalmasabb és legvitatottabb témájáról: a Jamnaja kultúráról.

Hosszú szünet után újra itt vagyunk! Az Ásatalk podcast 6. évadának első epizódjában hagyományosan, egy szerkesztőségi megbeszélésre invitálunk titeket- csak mi, a mikrofon, és néhány igazán inspiráló régészeti történet.

Mi is az a vesztőhely? A vesztőhelyek a középkori városok peremén, magaslatokon vagy forgalmas utak mentén kialakított helyszínek voltak, ahol a halálos ítéleteket végrehajtották. Ezek központi eleme a bitófa volt, de sokféle kivégzőeszközt használtak, és változatos méretű helyszínek léteztek. Nemcsak kivégzésekre szolgáltak ezek a helyek, hanem becstelen, szégyenteljes tettek büntetésére is – például testi fenyítéseket is gyakran itt hajtottak végre. A vesztőhelyek ma is megtalálhatóak Európa-szerte, sok helyen az omladozó maradványok formájában. Egyszerre voltak a halál és a szégyen színhelyei. 🎙 Legújabb epizódunkban Kováts István, régész a vendégünk, aki elkalauzol minket a vesztőhelyek világába – a felségárulások, lopás, rablás, útonállás büntetéseinek helyszíneire. Ráadásként betekintést nyújtunk a lefejezések és kínzások sötét történelmébe is. Ne hagyjátok ki!

Mi mind egyéniségek vagyunk? Napjainkban, amikor számtalan globális trend hat ránk, az emberek egyre inkább törekednek arra, hogy valamivel kitűnjenek, és sajátos, jól körülírható identitással rendelkezzenek. De vajon ez mindig így volt? Az emberek a múltban is arra törekedtek, hogy kifejezzék önmagukat, és ne csak a közösség egy tagjaként emlékezzenek rájuk? Bár a régészeti kutatások alanyai már régóta halottak és eltemetettek, egykor ők is emberek voltak, életekkel, barátokkal, célokkal és öntudattal. Hogyan lehet ezt a személyes és társadalmi identitást vizsgálni, és milyen mélyebb megértést nyerhetünk a múlt emberei iránt ezekkel a módszerekkel? Regi mini sorozatunk ezen részében az identitás kérdéseit járja körbe, és bemutatja, milyen fontos kérdéseket érdemes feltennünk – akár saját magunknak is – a téma kapcsán.

A fenntarthatóság és a régészet elsőre talán furcsa párosításnak tűnhet. Mindkét fogalom körül számos kérdés és tévhit kering: a fenntarthatóság mára egy gyakran használt, divatos, de sokszor üres kifejezés lett, míg a régészetet számos félreértés övezi. De vajon lehet-e fenntartható a régészeti leletanyag és maguk a régészeti kutatások? Hogyan tehetjük a régészetet fenntarthatóvá, mint szakmát és tudományágat? Mini sorozatunk ezen részében Kíra arra keresi a választ, hogyan értelmezhető a fenntarthatóság gondolata a régészet világában, és milyen módokon lehet ezt a szemléletet beépíteni a régészeti gyakorlatba.

A "lakhatási válság" kifejezést egyre gyakrabban hallhatjuk, legyen szó politikai vitákról, társadalomtudományi kutatásokról vagy éppen urbanisztikai kérdésekről. Világszerte, így Magyarországon is, egyre több embert – különösen fiatalokat – érint az a probléma, hogy a lakhatás valóban alapvető jog-e, és hogy hozzáférhető-e mindenki számára. De vajon ez egy újkeletű kihívás? Mikor beszélhetünk először lakásínségről, és milyen megoldásokat kínáltak a történelem során a városi lakhatás problémáira? Mini sorozatunk ezen részében Bence osztja meg velünk gondolatait a lakhatási válság történelmi hátteréről és a korabeli válaszokról.

A háborúk tragédiája mindenkor jelen van, de a modern világban az emberi életeken túl számos más érték is veszélybe kerül, köztük a régészeti örökség. A mostani orosz-ukrán háború különösen rávilágít arra, milyen törékeny és fenyegetett helyzetben van Ukrajna kulturális öröksége. Az orosz agresszió következtében számos ukrán régészeti emlék károsodott, némelyik teljesen megsemmisült, és továbbra is komoly veszélyben van. Különkiadásunk első mini epizódjában nemcsak a jelenlegi konfliktust vizsgáljuk meg, hanem más háborús helyzetek példáin keresztül is bemutatjuk, hogyan érintették a múzeumokat és a kulturális intézményeket a hasonló fenyegetések. Megmutatjuk, hogyan próbált a régészet választ adni ezekre a kihívásokra, és milyen megoldások születtek a kulturális örökség megóvására. Hallgassátok meg Berci gondolatait ebben a témában, és merítsetek belőle inspirációt a múlt és jelen kapcsolatának megértéséhez!