1001 ötlet

Szentes Zágon szerint más dolgokat lehet kifejezni az ecsettel és másokat egy fényképezőgéppel: ő mindkettőt magabiztosan használja. Az 1001 ötletben vele beszélgettünk. Szentes Zágont első körben nem vették fel a kolozsvári képzőművészeti egyetem festészet szakára, de ő ennek ellenére nem mondott le a képzőművészetről, és bár az egyetemet fotó szakon végezte el, a festészetnek ugyanakkora jelentősége van az életében, mint a fotógráfiának. A festészet szubjektivitásának és a fotográfia objektivitásának tengelyén helyezkedik el életében az alkalmazott grafika, több száz könyv borítóját tervezte már, azáltal, hogy tovább kell gondolnia egyik-másik művet, sajátos kapcsolatban áll az erdélyi magyar irodalommal is. Szentes Zágon az 1001 ötletben mesélt két készülő új projektjéről: az egyikben Kolozsvár változó urbanisztikai szövetét tárja fel, a másikban a városközpontból lakhatásilag kiszorult magyar értelmiségi közeget ismerhetjük meg. De mesélt arról is, mi foglalkoztatja éppen a festészetben, hogyan lehet olyan fogalmakat ecsetvonásokkal vizsgálni mint a cancel culture, a szabad választás illúziója, demokrácia export, vagy épp a double standards. Hogyan lehet úgy szemlélni az otthont, mintha egy világvárosban fotóznánk? Illusztrálja-e vagy sem egy borító a könyvet? Hogyan lehet szavakkal sokszor nehezen megfogható fogalmakat festményként újraértelmezni? Többek között ezekről a kérdésekről is beszélgettünk Szentes Zágonnal.

Kolozsvár legrégebbi magyar nyelvű tánciskoláját 2003-ban alapították, azóta is a tánc szeretete és a közösség kettősére építenek. Szegi Márk húsz éve oktat, az ő nevéhez köthető Kolozsvár legrégebbi magyar nyelvű tánciskolájának megalapítása. A Kolozsvári Társastánc Egyesület, vagy ahogy helyi a köznyelvben inkább ismerik, a Tánc.ro latin-amerikai és standard társasági tánc oktatását kínálja. A tánc stílustól függetlenül javítja a testtartást, segít egy egészségesebb testkép kialakításában, építi az önbizalmat. Szegi Márk szerint a táncbeli kötöttségek olyan okosan vannak felépítve és az emberi testre szabva, hogy ezeket betartva szabadságot nyerünk. „A latin-amerikai táncok kicsit több munkát igényelnek, de nagyobb is a hozadéka annak, amit át tudunk általuk érezni. És ez igaz a standard táncokra is" – vallja Szegi Márk. A Tánc.ro kurzusain ugyanakkor nemcsak a tánc szakmai, művészeti része kerül előtérbe, a közösség, a közösségbe járásra is építenek. Az 1001 ötletben Szegi Márkkal beszélgettünk többek között arról, hogyan lehet leépíteni a tánctanulással szemben állított gátlásainkat, vagy éppen arról milyen hatással lehet a tánc a mindennapjainkra.

Vlagyivosztok, Ojmjakon, a Szahara, a Góbi sivatag és sok ezer kilométer és egyéb úticélok után, most újabb kalandra készül Bertici Attila vlogger, ezúttal kétkeréken. Az adrenalit, a kalandot vagy az élményeket keresi, aki folyamatosan utazik? Az 1001 ötletben vele beszélgettünk. A rendszerváltást követően egyik első dolga az volt, hogy kiváltotta az útlevelét, igaz akkor még csak Magyarországig jutott. Bertici Attila azóta bejárta a fél világot, volt a Föld leghidegebb lakott pontján, de a plusz ötven fokos hőséget is megtapasztalhatta a Szaharában. Folyamatosan keresi az újabb és újabb úticélokat, legyen szó autós vagy éppen motoros kihívásról. Utazásai során vlogokat készít, amelyek a youtube-on több, mint 9 milliós megtekintésnél tartanak. Videóiban nemcsak élményeit osztja meg, gyakorlati tippeket is nyújt az utazás gördülékenyebbé tételében, illetve technikai tanácsokat is szolgáltat arra vonatkozóan milyen autóba, motorba érdemes fektetni. Bár nem tartja magát influeszernek, tanácsai segíthetnek az autós, motoros közösségnek is. Szibériai útjáról októberben jelenik meg az első könyve, de addig is újranézhetőek a különböző útjairól készült kisfilmek.  Milyen kihívásokat rejt a Szatmárnémeti–Vlagyivosztok útvonal? Miért került majdnem börtönbe Bertici Attila Üzbegisztánba? Hogyan kell működtetni egy közel 50 ezer feliratkozóval működő Youtube-csatornát?

Dobai Csaba szabadúszó hangmester volt az 1001 ötlet vendége. Beszélgettünk az erdélyi zeneipar kilátásairól, fesztiválokról, klubéletről, elsősorban pedig arról, hogy mitől szól jól egy koncert. Koncertekre a többségünk azért jár, hogy jól érezze magát. Az élő zene átütőbb erejű, a közönség nem csak megfigyelője, hanem – ha úgy vesszük – létrehozója is egy-egy koncertélménynek. Mitől szól mégis jól egy koncert? Dobai Csaba szabadúszó hangmesterként dolgozik, akik járnak Erdélyben fesztiválokra, koncertekre legalább egyszer már biztosan találkoztak vele. A FUNKorporation, az Eztán, a Palma Hills és a Musspell zenekarok állandó kísérője. „Mi az, hogy jól szól valami? Ez is egy kicsit szubjektív. Megvan a szakmai oldala, megvan a közönség oldala, és a művész oldala is.” Dobai Csaba két éve indította SzínpadON néven Erdély első kimondottan zeneipari podcastjét. Mennyire nyitottak a beszélgetésre azok, akik nem a színpadok frontvonalában állnak, de munkájuk elengedhetetlen egyik-másik zenés rendezvény létrejöttében? Erről is beszélgettünk.

Néha úgy tűnhet, hogy a Platon Karataev zenekar következetesen gáncsolja el magát a siker fele vezető úton, például akkor váltottak magyar nyelvű dalszerzésre, amikor dalaik kezdtek külföldön is népszerűek lenni. Ennek egyetlen oka van, soha nem kötnek kompromisszumot, ha alkotásról van szó. A zenekar 2016-ban alakult, rá egy évre már ki is adták első albumukat, amely egy szakítás narratíváját jeleníti meg. Következő lemezük 2020-ban jelent meg, amelyben mondhatni megtalálták igazi zenei világukat és ehhez képest csak emelték a tétet, azzal, hogy következő lemezükön az addigi angol szövegű dalok helyett magyarul énekelnek. Egy nemrég róluk készült dokumentumfilm kapcsán a film rendezője úgy jellemezte őket: a klasszikus rocksztár sztereotípiákhoz képest ők egy atipikus zenekar. A Platon Karataev két tagjával Balla Gergővel és Czakó-Kuraly Sebestyénnel beszélgettünk, akik a Kolozsvári Magyar Napok idején látogattak Kolozsvárra és útba ejtették a rádió stúdióját is.

Újra fesztiválozókkal telik meg Sepsiszentgyörgy ikonikus épülete az egykori cigarettagyár. Augusztus 31. és szeptember 2. között második alkalommal szervezik meg a Sepsi TABAKÓ Fesztivált. Az ikonikus épület hangulatához igazodva, három úgynevezett műszakon vehetnek részt az érdeklődők: az első műszak tudásfórumként működik, míg a második és a harmadik a különböző zenei programokat jelöli. „Megnyitottunk benti tereket, és ez kíváncsivá tette a fesztiválozókat. Mert kívülről ez egy nagyon szép épület, de hogy mi van a belsejében, arról keveseknek van fogalma. És én úgy láttam, hogy nem csalódtak” – mondta el Vargha Fruzsina alpolgármester, akivel arról is beszélgettünk, hogy a Tabakón kívül milyen más rendezvényeknek ad majd otthont a dohánygyár. A rendezvény nemcsak szórakozást kínál egyfajta tudásfórum is kíván lenni, a szervezők szerint ugyanis nem zárja ki egymást a szórakozás és a tanulás. Mindemellett a szervezésben részt vevő önkéntesek is rengeteg tapasztalatra tehetnek szert, amelyet majd más a városhoz köthető eseményeken hasznosíthatnak. És hogy hogyan tudják biztosítani, hogy ezek a fiatalok Sepsiszentgyörgyön is maradjanak? Vargha Fruzsina szerint: „Szentgyörgy a világ közepe, nyilván én mást nem is mondhatnék, de csak akkor látjuk, hogy mennyire a világ közepe, ha elmegyünk onnan. (...) A tapasztalatom az elmúlt három évből az, hogy bár 16-18 évesen mind úgy gondolják, hogy el akarnak menni, nagyon sokan úgy gondolják, hogy megunták otthon, de azért főleg a magyar fiatalok többsége Szentgyörgyön képzeli el az életét." Fesztiválszervezésről, a dohánygyár Sepsiszentgyörgyön betöltött szerepéről és a fiatalokkal való közös munkáról is beszélgettünk Vargha Fruzsina alpolgármesterrel fesztiválkörképünk utolsó állomásán. Műsorvezető: P. Kristály Bea

A Méra Világzenei Csűrfesztivál apropóján beszélgettünk kalotaszegi identitásról, világzenéről és a Szarka telek sajátos hangulatáról Bethlendi András főszervezővel. Idén szervezik meg 8. alkalommal a Méra Világzenei Csűrfesztivált. Bármelyik másik zenei rendezvény esetén azt mondanánk, a szemünk előtt nőtt naggyá a rendezvény, a mérai fesztivállal kapcsolatban viszont azt kell kiemelnünk, hogy a szemünk előtt mertek kicsik maradni. Egy adott ponton a fesztivál szervezői úgy döntenek lemondanak a nagyobb létszámú közönségről, azért hogy a rendezvény hangulatát megőrizzék.  A Méra Világzenei Csűrfesztivál a világ minden pontjáról hoz izgalmas előadókat. Az elmúlt években többek között Ghánából, Dél-Amerikából, Norvégiából, Izraelből is érkeztek fellépők a kalotaszegi kis faluba, bebizonyítva, hogy ha egymás nyelvét, kultúráját nem is értjük, a zene lehet az, amin keresztül kapcsolódni tudunk. Egy másik fontos tényezője ugyanakkor a Méra Világzenei Fesztiválnak, hogy nagy mértékben épít a helyi, kalotaszegi értékekre, nemcsak kihasználva azt, hanem be is mutatva a világnak annak sajátosságait. Ahogyan a szervezők egy korábbi interjúban fogalmaztak a torta a helyi kultúra, a külföldi zenészek csak a cseresznye rajta. Az idei fellépők sora is igazán változatos: találunk szlovák, ukrán előadókat is fesztivál zenei felhozatalában, de ezúttal is képviselteti magát Dél-Amerika, valamint az Amerikai Egyesült Államok is. Természetesen nem maradnak el magyarországi fellépők sem. De nem csak a fellépőkért érdemes a Szarka telekre látogatni. A Méra Világzenei Csűrfesztivált sajátos hangulata teszi igazán különlegessé a fesztiválok palettáján. Az 1001 ötletben nemcsak a Méra Világzenei Csűrfesztiválról beszélgettünk, Bethelendi Andrással a rendezvény egyik főszervezőjével, hanem arról a kalotaszegi kultúrához való kötődésről is, ami nagy mértékben meghatározza a mérai fesztivált. Műsorvezető: P. Kristály Bea

Önismeret, élmények, adrenalin, extrém sportok: az 1001 ötletben Ferencz Mónikával, a RideEffect egyik alapítójával beszélgettünk. Valamilyen sportot űzni, az egészségünk szempontjából is fontos lenne. És bármennyire is furcsán hangozzék, ugyanez igaz az extrém sportokra. És nem csak a fizikai kondiciónkra lenne jó hatással. Egyik-másik extrémebb sporttevékenység lehetőséget ad arra, hogy új dolgokat tanuljunk meg önmagunkról, fejleszti a személyiségünket is. Természetesen fontos az alázat és a technikák tudatos elsajátítása is. A RideEffect azoknak kínál különböző sporttevékenységeket, akik szeretnék feszegetni határaikat, ezáltal jobban megismerni képességeiket és akár önmagukat is. Felnőtteknek és gyerekeknek egyartánt tartanak foglalkozásokat, utóbbiaknak szól a RideEffect Junior Kalandtábora és Úszótábora is.  Az 1001 ötletben a Ferencz Mónikával, a RideEffect egyik alapítójával beszélgetünk többek között az adrenalin sajátosságairól is. Műsorvezető: P. Kristály Bea

Rés Konrád-Gergellyel, a VIBE Fesztivál főszervezőjével beszélgettünk szervezésről, fesztiváltrendekről, lehetőségek és elvárások közötti egyensúlyozásról. Fesztiválkörképpel készülünk az 1001 ötletben a következő hetekben. Minden pénteken egy-egy újabb rendezvény szervezőivel beszélgetünk, a NyárON Szereda után a VIBE Fesztivál szervezőit faggattuk. „A szórakoztatóiparban ha csak annyit érünk el, amennyit elvár a közönségünk, akkor régen rossz úton járunk. Mindig valamivel többet kell felmutatni” – vallja Rés Konrád Gergely a VIBE fesztivál főszervezője. A marosvásárhelyi rendezvény 2017-ben indult, ha a pandémia két évét nem számítjuk, az idei lesz az ötödik kiadása. És ha belegondolunk kellett egy kis vakmerőség az induláskor, hiszen egy nagyon fiatal társaság látott neki a szervezésnek – többségük még egyetemista volt, vagy éppen akkor fejezte be a tanulmányait. Mit hozott az elmúlt jó néhány év? Mi az amiben fejlődtek és mi az, amin még dolgozni kell? Milyen zenét hallgat az erdélyi magyar fiatal és hogyan működik a fesztivál showbiznisz, ha nem csak a magyar zenei szcénában gondolkodik valaki?  A fesztiválszervezés olyan, mint egy stratégiai játék – ahol a stílusok, az önazonosság, a trendek, a szórakoztatóipar diktálta szabályok és a közönség elvárásai függvényében kell meghozni a döntéseket. Július 6. és 9. között szervezik meg a VIBE Fesztivált, olyan előadók részvételével, mint Timmy Trumpet, Csaknekedkislány, Carson Coma, Tankcsapda, és ha valaki a nappal látogatna ki a rendezvényre, akkor a Koli és Fashion Corner is kínál programokat. Rés Konrád Gergellyel, a VIBE Fesztivál főszervezőjével beszélgettünk.  Műsorvezető: P. Kristaly Bea

Könnyedség és elengancia - általában ezzel a két jelzővel szokták jellemezni a Delikates Accessories és a Delikates Couture alkotásait, ehhez még hozzátevődik a minőség, ami sok éves kísérletezés eredménye, akár legyen szó a táskákról, akár a mennyasszonyi ruhákról. Jó időben kezdték az övtáskák tervezését és varrását, mondják a Delikates tervezői, Salló-Szász Emőke és György Eszter, ha jelenlegi népszerűségükről kérdezzük őket. Ráérezetek az érekező trendekre, legyen szó akár a designer táskákról, akár a későbbiekben a mennyasszonyi ruhákról. De azt is hozzátennénk, hogy szerintünk a Delikates csapata jó időben hozott meg jó döntéseket, mégha az akkor merész vállalásnak is tűnt, például olyankor fektetettek nagyobb mértékben marketingkbe, amikor mások még bizalmatlanok voltak az ilyen irányú szolgáltatások iránt. Egy idő után annyira keresetté váltak szolgáltatásaik, hogy külön részre osztották magukat, jelenleg a Delikates Couture keretében egyedi tervezésű, igényes kivitelezésű mennyasszonyi ruhák közül választhatunk, míg a Delikates Accessories a táskákat, övtáskákat és más kiegészítőket kínál. Hogyan lehet egyedit, ugyanakkor eladhatót alkotni napjainkban erdélyi ruhatervezőként? Többek között erről is beszélgettünk az 1001 ötletben. Salló-Szász Emőkével, a Delikates alapítója, tervező volt a vendégünk. Műsorvezető: P. Kristály Bea