Nemrégiben kibővült a keszthelyi Szendrey Júlia-emlékház, s ennek kapcsán beszélgettünk dr. Lukács Gáborral, a MATE Georgikon campusának egyetemi docensével és Szanati Angéla egyetemi tanársegéddel, az ott lévő kiállítás kurátoraival.

Petőfi Sándor későbbi feleségét a Georgikonnak köszönheti Keszthely, mutatott rá dr. Lukács Gábor, hiszen édesapja, Szendrey Ignác 1823-24-ben itt tanult, majd rögvest az uradalom ispánja lett. Az Újmajorban született 1828 decemberének végén Júlia egy mélyen vallásos, katolikus családba, amely 1830 tavaszáig élt Keszthelyen, majd Nagymágocs, Szénás és Erdőd következett. Utóbbi a mai Romániában található, s Júlia legszebb gyermekkori élményei oda kötődnek.

Petőfi halála után Júlia lírikusként tűnt fel, megjelentek azok a versei, amelyek hűen tükrözték lelki állapotát, emellett műfordítóként jeleskedett, neki köszönhetően ismerte meg kora például Andersen meséit is, számos nyelvi leleményt beépítve a szövegekbe, amelyek ma is jól olvashatók, mesélte a két kurátor, számos további érdekességet is felelevenítve Szendrey Júlia élettörténetéből.