75 évvel ezelőtt, 1946. március 12-én végezték ki Szálasi Ferencet, Magyarország volt miniszterelnökét és nemzetvezetőjét, akit a népbíróság kötél általi halálbüntetésre ítélt háborús bűncselekmények elkövetése miatt.
Az évforduló apropóján egy nagyobb témáról, a fajelmélet, fajbiológia és antiszemitizmus kérdéséről, és mindezek két világháború közötti tudományos és közéleti megítéléséről beszélgetünk a Múltunk történeti folyóirat és a Politikatörténeti Intézet első podcastjában. A kérdező Ignácz Károly szerkesztő, a két vendégünk Kund Attila szociológus és Paksa Rudolf történész, a Történettudományi Intézet munkatársa.
A beszélgetésben az alábbi témák kerülnek szóba:
1926-ban különös per kezdődött a Budapesti Törvényszéken. A néhány hónappal korábban elhunyt országos ismertségű orvosprofesszor, Bársony János özvegye arra kérte a bíróságot, hogy semmisítse meg néhai férje végrendeletének azt a pontját, amely az akkor még nem nagykorú Éva lányukat eltiltotta attól, hogy olyan férfival kössön házasságot „akinek a vére zsidó vérrel keveredett”. Ki volt Bársony János, és miért lehet érdekes számunkra az ő megdöbbentő végrendelete?
Az eugenika mint népszerű társadalomfilozófiai irányzat és a belőle kiváló nacionalista eugenika;
Mi a különbség a tudományos eredmények társadalompolitikai célú felhasználása és a politikai célok biológizáló magyarázata között?
A magyar fajbiológusok „meghasonlott tudata”, azaz hogyan próbáltak meg a magyar viszonyokra alkalmazni a fajtisztaság és a fajok hierarchiájának gondolatát (az árja és a turáni nép képzete);
A fajelmélet 19. századi előzményei: hogyan kapcsolódik a rasszizmus a gyarmatosításhoz a nyugati világban;
Ehhez képest a magyar fajelmélet sajátosságai: az „idegen zsidóságra” fókuszálás, a cigányság „kimaradása”;
Az antiszemitizmus háttere: ideológiai alap és/vagy előnyszerzés a kirekesztéssel;
A fajbiológia mint a korabeli science fiction? Tudománynak tekintették-e a fajbiológiát a két világháború között?
Szálasi és faji egyenrangúság gondolata avagy mit gondolt a zsidóságról a „talajgyökeres fajokban” hívő szélsőjobboldali politikus.
További ajánlott olvasmányok:
Paksa Rudolf: Zsidókérdéskutató Magyar Intézet, avagy a „tudományos antiszemitizmus” Magyarországon. Múltunk, 2018/1. 4–49.
Kund Attila: „Ha olyan férjet választana, akinek a vére zsidó vérrel keveredett…” Faji antiszemitizmus és családi botrány dr. Bársony János végrendelete körül. Múltunk, 2020/3. 126–163.
____________________________
POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET
HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS
