A kormány folyamatosan átírja a saját költségvetését, de közben bírsággal fenyegeti azokat az önkormányzatokat, amelyek a legkisebbet tévedik a tervezésben. Abszurd? Az. De a helyzet ennél súlyosabb: mára az állam nettó befizetővé tett sok települést, és a kivéreztetés elérte azt a szintet, ahol már a politikai lojalitás sem kifizetődő.A 13. kerület az Alkotmánybírósághoz fordult, de vajon van-e még értelme a jognak egy kézi vezérlésű rendszerben? Tóth Ákos vendége Kákai László szociológus, politológus, a Pécsi Tudomány Egyetem professzora, akivel a magyar önkormányzatiság helyzetét elemeztük végig.A rendszer elérkezett a végjátékhoz. A pénz elfogyott, az uniós források elapadtak, és a „fogd be a szád, és kapsz pénzt” alku már a fideszes polgármesterek számára sem feltétlenül működik. A vidéki településeken az alapvető szolgáltatások (víz, szemét, infrastruktúra) omladoznak, a helyi vezetők pedig kezdik belátni: a kormányra való utaltság már nem garancia a fejlődésre, csak a túlélésre.A beszélgetés tartalmából:- A kapanyél is elsül: Miért érdemes perelni a kormányt, még ha az AB nem is tűnik függetlennek? - Lopakodó centralizációból nyílt fosztogatás: Hogyan felezte meg az állam az önkormányzatok bevételeit 2011 óta? - Nincs hova hátrálni: Miért nem lehet ezt a rendszert már toldozni-foldozni, hanem teljesen újra kellene gombolni? - Lázadás a hátországban: Amikor a fideszes polgármesterek rájönnek, hogy a kormány őket is cserbenhagyta.