Zsoltárok 130.

1 Zarándokének. A mélységből kiáltok hozzád, Uram! 

2 Uram, halld meg szavamat, füled legyen figyelmes könyörgő szavamra! 

3 Ha a bűnöket számon tartod, Uram, Uram, ki marad meg akkor? 

4 De nálad van a bocsánat, ezért félnek téged. 

5 Várom az Urat, várja a lelkem, és bízom ígéretében. 

6 Lelkem várja az Urat, jobban, mint az őrök a reggelt, mint az őrök a reggelt.

7 Bízzál, Izráel, az Úrban, mert az Úrnál van a kegyelem, és gazdag ő, meg tud váltani. 

8 Meg is váltja Izráelt minden bűnéből.